Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Gabler Dénes: Terra sigillata chiara tálak Nagykanizsáról

kan fel. A korábbi változatok jellemzője a 2—3 mm-es falvastagság, a finom kidolgozás, a meredek oldalfal, és a kis talpgyűrű. Lényeges jellemzője továbbá e példányoknak az is. hogy a ..bevonat" még az edény egész felületét fedi. A későbbi típusoknál ezzel szemben a fal vastagabb, az agyag granulált, az oldalfal erősebben kihajlik, a talpgyűrű csökevényes ill. el is tűnik. A mi példányunk — bár a falvastagság, oldalfal, talpkiképzés tekintetében a korábbi változatokhoz áll közel, mégis a foltos, kívül csak a peremsávra kiterjedő bevonat, az enyhén granulált agyag alapján inkább az átmeneti AB típusokhoz köthető.

19 Ezt a változatot Hayes a IV. sz. első felére keltezte,

20 ezzel szemben a korábbi finom áru i. sz. 230 240—325 közti időpontban gyakori. (Megegyezik ezzel N. Lamboglia keltezése is). Ez utóbbi Volubilisban III. Gordianus éremmel keltezett együttesben került elő.'-'

1 Mind az athéni agora,

22 mind a 256-ban elpusztult Dura Europos,

2:! vagy Albintimilium IIIB rétege

2

'' alapján ez az árufajta a III- sz. második felére tehető. A III. sz. második felében jelenik meg Alexandriában is.

2

° Britanniai darabjait II. Claudius érme, másutt IV. századi anyag kísérte.

20 Olympiában Gallienus előtti, de Alexander Severusnál későbbi együttesben tűnt fel.

27 Az Alpoktól északra valamivel későbbi időpontban jelentkezik e típus; a kölni példányokat a III. sz. végére, ill. a IV. sz. elejére keltezték.

28 A miénkhez közelálló, szemcsésebb anyagú tálakból a III- századi rétegekben viszonylag kevés található, többnyire a IV. sz. elejére tehető együttesekben tűnnek fel.

28 A nagykanizsai tálak keltezésénél is leginkább a III. sz, vége, ill. a IV. sz. eleje, esetleg első fele jöhet számításba. A helyi stratigráfia az ún. észak-afrikai sigillaták keltezéséhez kevés támpontot nyújt, minthogy a 36. gödörben mind korábbi, mind későbbi anyag is található- A korábbi leletek közül két rajnai sigillatát emelhetünk ki. 19. J. W. Salomonson: Spätrömische rote Ton ware mit Relief Verzierung aus nordafrikanischen Werkstätten. Entwicklungsgeschichtliche Untersuchungen zur reliefgeschmückten Terra sigillata chiara. Bulletin van de Vereeniging tot Bevordering der Kennis van de Antieke Beschaving te' s Gravenhage 44 (1989) 109. 20. Hayes 73. 21. A. Jodin: La céramique sigillée claire de Volubilis (Quartier sud ouest). Bulletin d'Arch. Marocaine 7 (1967) 491. 22. Hayes 72; H.

—

S. Robinson: The Athenian Agora vol. V. Pottery of th

e Roman Period. Chronology. Princeton 1959. 58—59. 23. D. H. Cox, Dura Europos 14. 24. Lamboglia 150; az albintimiliumi ásatásokhoz Id. N. Lamboglia: Gli scavi di Albintimilium e la cronologia délia ceramica romana. Campagne di scavo 1938— 1940. Bordighera 1950. 145. 25. Rodziewicz, Alexandrie 28. 26. Bird 271. 27. fí. Walter: Bericht über die Ausgrabungen in Olympia 6. 1958. 60; Salomonson, 1968. 115. 28. F. v. Fremersdorf: Nordafrikanische Terra Sigillata aus Köln. Kölner Jb für Vorund Frühgeschichte 3 (1958) 11—12; O. Doppelfeld: Der Muschelpokal von Köln. Bonner Jb 159 (1959) 155, 158; L. Bakker: Drei nordafrikanische Terra Sigillata- Gefäße mit Reliefverzierung. Bonner Jb 180 (1980) 623. 29. Hayes 73. A nagykanizsai 36. gödörben I. Constantinusszal záródik az érmek sora — ld. Horváth L. e kötetben megjelenő tanulmányát.