Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Körmendi Lajos: A munkaerő strukturális változása Zala megye mezőgazdaságában,1949—1978
3. számú táblázat Az állami gazdaságok és mezőgazdasági gépállomások jontosabb munkaügyi adatai (fő) Időszak (év) Megnevezés 1952 1954 1956 1958 Állami gazdaságok Munkások átlagos állományi létszáma 4211 5721 4987 4525 Alkalmazottak száma 527 741 690 556 Összesen : 4738 6462 5677 5081 100 munkásra jutó alkalmazott 13 13 14 12 Gépállomások Munkások száma *710 730 709 560 — ebből: traktorvezető *493 428 557 413 Brigádvezető 50 29 Alkalmazott *162 **233 **289 **137 összesen : *917 963 1048 726 100 munkásra jutó alkalmazott *21 32 41 25 * = 1953. évi adatok ** = kihelyezstt agronómusokkal együtt Néhány állami gazdaság fajlagos termelési mutatói meghaladták ebben az időszakban a megye mezőgazdaságában a 70-es években produkáltakat (pl.: 1 tehénre jutó tejhozam). Az időszakban az állami gazdaságokban, de a mezőgazdasági gépállomásokon belül is koncentrálódás, egybeolvadás indult el. ment végbe. Ennek ellenére még aránylag alacsony létszámmal dolgoztak mindkét csoport vállalatai. 100 főt meghaladó munkáslétszámmal átmenetileg csak a csesztregi, letenyei és a palini gépállomás dolgozott. A munkáslétszám az említett esetek kivételével 50—100 fő között alakult. A traktorvezetők jelentős aránya arra utal. hogy ebben az időszakban a gépállomások tevékenysége elsősorban az egyéni és szövetkezeti gazdaságokban történő munkavégzésre és nem a gépjavításra szorítkozik, amint ez a 60-as évek közepe táján bekövetkezett. A gazdaságirányítás reformját megelőző évek sajátosságai Ismeretes, hogy a szövetkezeti mozgalom — az országos képhez hasonlóan — megyénkben is az 1960—61-es években bontakozott ki. Ezt támasztja alá a termelőszövetkezetek számának, területének és taglétszámának rohamos növekedése is. Ugyanakkor még ebben az időszakban — a hatvanas évek első felében — megindul egy ellentétes folyamat, amely egyrészt a termelőszövetkezetek egyesülése következtében a szövetkezeti gazdaságok számának apadásában, másrészt a termelőszövetkezeti tagok és családok jól érzékelhető csökkenésében nyilvánul meg (4. számú táblázat).
