Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Körmendi Lajos: A munkaerő strukturális változása Zala megye mezőgazdaságában,1949—1978

gazdaságban dolgozók szakképzettségi struktúrája. Az 1949-es népszámlálás adatai alapján mindössze 132 fő rendelkezett felsőfokú végzettséggel, oklevéllel, illetve végbizonyítvánnyal. A mezőgazdasági mukások közül kereken 200 fő volt szakmunkás, ezen belül a nők mindössze 6 fővel részesedtek. Az ötvenes években a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és kisegítő családtagok gazdasági aktivitásának konkrét mértékére nincsenek megbízható statisztikai adatforrások. Ennek mértékét elsősorban a munkaegység teljesítéssel lehet megközelítően bemutatni (2. számú táblázat). 2. számú táblázat Munkaegység teljesítés a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben Megnevezés Mértékegység 1954 Időszak (év) 1956 1958 Munkaegységet teljesítők száma fő 4076 2141 1879 1 tagra jutó teljesítés m.egység 238 205 267 Teljesítés az országos átlaghoz mérten % 72,2 82,9 1 kh szántóra jutó teljesítés m.egység 51 47 51 Az 1 tagra jutó munkaegység-teljesítés alapján megközelítően az állapítható meg, hogy a tagok évi munkanap-teljesítése 200 körül mozgott. A termelőszövetkezetekben igen differenciált az 1 tagra jutó részesedés. Az 1957/58-as gazdasági évben például a rédicsi ..Március 15." Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben az 1 tagra jutó részesedés 2300 Ft, viszont a zalaszentgyörgyi „Béke" Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben csaknem 22 000 Ft. A munkaidőfelhasználás jelentős része — mintegy fele — jutott a növénytermelésre, ami az alacsony gépesítési színvonallal van összefüggésben. A termelőszövetkezeti csoportok, illetve családok megoszlása a megye járásai között eléggé egyenetlen. A családok több mint fele ugyanis a zalaegerszegi járásban tevékenykedett. A termelőszövetkezeteken és a termelőszövetkezeti csoportokon túl még —• a földművesszövetkezetek keretében — szakcsoportok és társulások működtek. Számuk főleg az 50-es évek végén volt jelentős; 1958-ban például 150 ilyen szakcsoport, illetve társulás gazdálkodott. Ezen csoportok, társulások mintegy fele méhész szakcsoport, de jelentős volt a szőlő- és gyümölcstermesztő, valamint a géphasználati társulások száma is. A megye mezőgazdaságának fontos alakítói voltak a mezőgazdasági gépállomások és az állami gazdaságok. Főbb létszámadataikat a 3. számú táblázat szemlélteti. Hatásuk a mezőgazdaság egészére nem létszám, illetve területi arányaik alapján volt mérhető, hanem az itt dolgozó szakképzettebb vezető és munkásgárda, a korszerű termelési eljárások növény és állatfajok bevezetése, elterjesztése révén. Egyes időszakokban jelentős volt az itt dolgozó vezető és munkásgárda átáramlása a szövetkezeti szektorba, elősegítve az ottani szakmai előrelépést, gazdasági stabilizálódást.