Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Tar Ferenc: Bulla Béla

amely a folytonosan változó éghajlat és a társadalmi tevékenység együttes hatására napjainkban is állandóan változik"

6 Kutaómunkájának eredményeivel, földrajzi szemléletével túlemelkedett a fizikai földrajz davisi—penck-i irányzatán. „Cholnoky Jenő nyugdíjba vonulása, 1941. után a Földrajzi Intézet igazgatója, majd 1953-tól, midőn a Földrajzi Intézet önálló tanszékekre vált szét, a Természeti Földrajzi Tanszék vezetője volt 1962. őszéig, haláláig. Ezzel leghosszabb ideig, neves elődeinél: Lóczynál (1889—1908-ig) és Cholnokynál (1920 —1941-ig), így egy esztendővel tovább, huszonegy évig vezette az egyetem Földrajzi Intézetét, illetve a Természeti Földrajzi Tanszéket. Igen nehéz időkben, a háború idején vette át az Intézet vezetését. Intézetvezetése idejére esik az egységes (unista) földrajzoktatásról a kettős (dualista), a különálló természet- és gazdaságföldrajzi oktatásra történő valódi átállás tényleges gyakorlati megvalósítása. Ez tág szemléletet, helyes arányérzéket és saját szakterülete irányában elfogulatlanságot követelt."

7 Az 1940-es évek elején az országhatár megváltozása miatt lehetőség nyüt földrajzi kutatómunkára a visszakapott területeken is. Bulla Béla 1939—43. években az Állami Földrajzi Intézet és a Magyar Földrajzi Társaság megbízásából geomorfológiai és földtani kutatásokat folytatott a Felső-Tisza és mellékfolyói vízgyűjtő területén, a Keleti- Kárpátokban, az Erdélyi-medencében és a Székelyföldön. Bulla itt végzett kutatásai kiemelkedő jelentőségűek a tönkösödés és a folyók teraszmorfológiai vizsgálatai terén. Az ország keleti felében végzett kutatásairól több tanulmányban számol be. A Nagy-ág, a Talabor és a Tisza teraszai. (1940). A Máramarosi Kárpátok periglaciális jelentőségeiről (1941). Die pliozänen und pleistozänen Terrassen des Ungarischen Beckens (1942). A Gyergyói-medence és a Felső-Marosvölgy kialakulása (1943). Erdély (1943). Az Erdélyi Szépmives Céh kutatásaiért és az erdélyi kultúrában kifejtett tevékenységéért elismerő oklevelet adományozott Bulla Bélának. 1944. október 15-én, vasárnap zajlott le a nyilas hatalomátvétel. 16-án, hétfőn Bulla tanár úr előadást tartott diákjainak, Előadásának elején azt a nem kis merészségre valló megjegyzést tette, hogy: a szemetje az aljáról a tetejére jött föl — de mi dolgozzunk tovább.

8 A háború végét Bulla Béla Budán élte át. A felszabadulást követő napokban a Múzeum körúton (itt volt a régi Földrajzi Intézet) találkozott a Földrajzi Társaság vezetőivel (Mendöl Tibor, Kádár László, Princz Gyula, Pécsi Márton). A Társaság elnökévé Mendöl Tibort választották meg. 1946. fontos év Bulla professzor magánéletében. Ebben az évben vette feleségül tanítványát, Csűrös Katalint, aki szintén földrajz—történelem szakos volt. Három gyermekük született: Judit, Miklós és Eszter. Egy évvel később jelenik meg a 610 oldalas „A Kárpát-medence földrajza" (Nevelők könyvtára, Bp„ 1947), amelyet professzortársával, Mendöl Tiborral közösen írt. E műben tulajdonképpen összegződnek azok az eredmények, amelyeket a polgári földrajztudomány a Kárpátokon belüli területekre vonat<; Somogyi Sándor: Bulla Béla (1906—1962). Természet Világa, 12.112. évf. 1981. pp. 568—569.