Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Halász Imre: Zala megye izraelita iskolái a Bach-korszak első éveiben

összességében megállapíthatjuk: nagyon jelentős eredmény, hogy a gyermekek 72,31° o-a valamilyen oktatásban részesült! Mint minden felekezeti iskolánál, itt is élesek a különbségek iskola és iskola között. Ezt meghatározza mindenekelőtt a hitközségek és egyének vagyoni helyzete, ki milyen képzett, milyen gyakorlott tanítót tud fogadni, és mennyiért. Ezek a régiók viszont szoros összefüggésben vannak a településszerkezettel és gazdasági szerkezettel — ezt Keszthely, Nagykanizsa és Tapolca példája bizonyítja. Továbbá az „Israelitischer Schulfondot" éppen azért hozták létre, hogy enyhítse ezeket az ellentéteket. Legnagyobb negatívuma viszont az egész izraelita oktatási rendnek a magántanítói rendszer és a központi irányítás teljes hiánya. Talán ez az egyik oka annak, hogy a szerényebb anyagi eszközökkel rendelkező egyének válogatás nélkül kénytelenek felfogadni a tanítót, aki vállalkozik az oktatásra. A központi irányítás megteremtése éppen a „sötét Bach-korszak" feladata lenne, ám ez a törekvés 1853-ig csak mérsékelten érvényesül. Az iskolák fejlesztésének eredményei és az említett iskolaalap eredményességének értékelése túlnő e tanulmány keretein. Ám 1853 mérföldkő.

19 Eddig tart a felmérés és tájékozódás időszaka, a megvalósítás ezekről az alapokról indul és eredményeit lebecsülhetjük vagy túlértékelhetjük a kezdeti időszak pontos ismerete nélkül. III. Rendelet a vallástanításra Az izraelita iskolaügy szabályozására az első rendelet 1852 őszén látott napvilágot. Az összeírásokból és a jelentésekből a kerületi tanhatóságok, sőt a minisztérium is azt szűrhette le. hogy a lehető legrövidebb időn belül egységesíteni kell legalább az újonnan létrehozandó intézményeket. Ezt a vallástanításon kezdték. Provizórikusnak tartották, a leirat is így fogalmaz: a Vallás- és Oktatási Minisztérium „megengedte: hogy miszerint a héber felekezetűek vallás- és oktatási ügyeinek végleges szervezetéig szakértő vallástanítók által az alább írott feltételek mellett vallási tanintézetek állíttatnak a fi, úgy mint a nő sarjadék számára." A feltételek között első helyen megfelelő épület szükséges, hetente három alkalommal kell oktatást tartani, de természetesen ehhez előzetes engedélykérés és a Kerületi Tanhatóság engedélye szükséges. Az épületnek olyannak kellett lenni, ahol legalább két osztályt el lehet helyezni, és az osztályokban 80 tanulónál több nem lehet. A továbbiakban kikötötték, „hogy ezen vallás tanodák a helybeli oskolai hatóság főfelügyelete alatt álljanak és hogy a héber község Rabbijának a vallás oktatási ügyekbeni törvényes befolyása, ezen felállítandó intézetekre nézve is fennhagyaték." A tanító a diákjaitól félévenként 1 pengőforint tandíjat szedhetett.

20 Tehát lehetett intézményt létrehozni, ám a helybeli oktatási hatóság, a plébános felügyelete alá kell helyezni, a rabbinak csak a vallásoktatás ügyeibe 111 ZmL. IV. 151. X. évenkénti összehasonlítás alapján. u

ZmL. IV. 151. 1852. X. B. 7561.