Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Halász Imre: Zala megye izraelita iskolái a Bach-korszak első éveiben

Eltérő jellegük és felépítésük miatt külön kell tárgyalnunk Zalaegerszeg, Tapolca, Nagykanizsa és Keszthely iskoláját.

7 Szinte nem volt két iskola, ahol ugyanazon rendszerben tanítottak volna. Ennek oka a magántanítói rendszer, és a központi irányítás teljes hiánya. Zalaegerszeg A városban az izraelita hitközségnek nem volt iskolája, viszont egyidőben négy magániskola is működött a megye szókhelyén. Összesen 170 iskolaköteles korú izraelita gyermek élt a hitközség területén, ebből 116 Zalaegerszegen és 54 a Zalaegerszeg környékén fekvő, de hitközségileg zalaegerszegi kormányzás alá tartozó falvakban. Weisz Joel 3 osztályos magániskolájában „általános megelégedéssel" oktatott 18 gyermeket héber, magyar és német nyelven a vallástanon kívül főleg írásra és olvasásra, osztrák iskolákban alkalmazott módszerek alapján. Ezen kívül három úgynevezett „közös magániskolában" is folyt tanítás, összesen 62 tanítvánnyal. Blaustein Móric és Sternberg tanítók már 13 éve tanítottak héber írást és olvasást, a harmadik tanító Fleischman N. csak 1850ben nyitotta meg iskoláját Zalaegerszegen. Megjegyzi még az összeírás, hogy a falvakban 36 gyermek van oktatás nélkül. Tehát a város négy magániskolájában oktatott 80 gyermek közül 18 járt be a környező falvakból. Valószínű, hogy a jobb módú szülők gyermekeiket a mindenki által elismert Weisz Joel iskolájába járatták, míg a kevésbé jómódúak válogathattak a másik három magániskola között. (Weisz Joel emberi, szakmai elismerését jelzi, hogy 1874-től 1884-ig a zalaegerszegi községi iskola igazgatója volt.)

8 Tapolca Tapolcán az izraelita hitközség tartott fenn egy hitközségi iskolát, melynek egyetlen tanítója, Krausz Fülöp oktatta a három osztályba járó 15 tanulót. (Az első osztálynak 7. a másodiknak 5, a harmadiknak 3 tanulója volt.) A tanító, aki képzett pedagógus volt, nyilvános cs. kir. iskolákban végezte tanulmányait, többéves tapasztalattal, és kiváló bizonyítvánnyal rendelkezett, munkájáért a hitközségtől „Koszt—

Quartier"-! és 12 forintot kapott havonta.

9 A hitközségi iskolán kívül volt még S. Feigel magániskolája. Feigelnek többéves tapasztalata volt a pedagógia terén, megfelelő bizonyítvánnyal rendelkezett, s a követelményeknek megfelelt az elemi iskolája.

10 Az összeírás utáni évben átalakult a Tapolca járási két legnagyobb hitközség (tapolcai és kővágóőrsi) elemi oktatási rendszere. (i

ZmL. IV. 151. 1851. X. B. 7 Uo. 8 Zalaegerszegi Füzetek. I. DEGRÉ A.—SIMONFFY E. : A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola története (Zalaegerszeg, 1975.) 20. old. !l

ZmL. IV. 151. 1851. X. B. 1,1 ZmL. IV. 151. 1852. X. B. 7561.