Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Molnár László: A vétyemi üveghuta és termékei

nemzetközi mértékrendszerre történő átállásunk után készülhetett.

7 A hitelesített üvegek felhasználási területe a fogadók és kocsmák világa, ahol ebben az időben már rendelettel kötelezik a tulajdonosokat, vagy bérlőket, hogy italt csak ilyenekben mérhetnek. Bár két külön korszakot képviselnek, mégsem választhatók széjjel, mert csak méretük változott az új előírásoknak megfelelően, de készítési módjuk változatlan. A mérettartás miatt mindkét üvegfajtát már formába fújva készítették. A vétyemi huta fő profilját a palackgyártás jelenti. Erre utalnak a régészeti kutatás során előkerült palack-, és fúvóforma töredékek.

8 Az itt készült palackok közül azonban eddig csak néhányat ismerünk, amelyről teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy valóban a huta terméke. Alakjuk a mai palackokéhoz hasonló: zömökek, vaskosak, válltól hirtelen, ívelten szűkül a nyakuk. Szájuk kerek. Alatta 0.8—1 cm-rel szalag fut körbe a szájperem megerősítésére. Aljuk egyenes. 1,5—1.8 cm széles fenékszalagon belül 0.3—0.4 cm-es bemélyülés. Díszítetlenek. Anyaguk a világos kékeszöldtől a moszatzöld színárnyalatig terjedő üveg. A vastagabb falú sötétzöld palackok első pillanatban feketének tűnnek. Ezek az épen megmaradt palackok. Az ásatás során talált töredékek nagyrésze is moszatzöld. illetve a sötétzöld palackok közé tartozik. A leletek közt azonban akad néhány barnaszínű töredék is. Korábbra datálható változataikhoz a már formába fújt, de csak formázó fával enyhén tölcsér alakúra formált szájnyílású palackok tartoznak. Ezek színe az előkerült töredékek alapján szintén sokféle. Ugyancsak változó a díszítésük is. A palackok másik csoportjába soroltakra a Somhegyi huta készítményei közt találunk analógiát." Ez elsősorban díszítő motívumaikra jellemző, alakjukban bizonyos lókig BORSOS B. Régi magyar üvegművészet c. művének 33. számú képével rokonok. Cirádáik, virágindáik a népi díszítőművészetek hatását mutatják. Ezek az üvegek évszámmal datáltak. Készíttetőjük nevét is, foglalkozásának jelvényeit is magukon viselik. (3. ábra). A legkorábbra (1845) datált, magángyűjteményben levő évszámos üvegen megjelenik az üvegdíszítő mesterek kedvelt alakja, a szarvas. Készítője Somhegy termékeinek ismerője, ui. ugró szarvasa a Veszprém megyei huta közismert figurájának elnagyolt, kissé torz tükörképe, mégis érződik annak ihlető hatása. Az 1868-as évszámot viselő, a Göcseji Múzeum tulajdonát képező üvegen már a jól ismert, léckerítés felett kecsesen átugró szarvas alakja látható. Feltételezhetően a Somhegyi huta megszűntekor az ottani üvegköszörülő(k) a Dunántúlon már csak egyedül működő vétyemi hutába jött(ek) és annak megszűntéig itt dolgoztak. Ezt látszik bizonyítani az a lapos zsebpohár is. amelynek egyik oldalán a vésett 7 Magyarországon 1875-ben került bevezetésre a nemzetközileg elfogadott űrmértékrendszer. Üj magyar lexikon 4. kötet. K—

Me. 6Û5. old. mértékegység. 8 MOLNÁR L. : A vétyemi huta leletmentése, 1979. Göcseji Múzeum Adattára. 586—79. IJ VAJKAI A : Somhegvi üvegek Szentgálon. Ethnographia, 1944. 55. évf. 124—129. oldal.