Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Molnár László: A vétyemi üveghuta és termékei

yóz a rostélynyílásokon át a forró parázson keresztüláramlott, ahol a magas — 1273 K feletti — hőmérséklet hatására alkotó elemeire, hidrogénre és oxi­génre bomlott. Az így keletkezett és az égést tápláló úgynevezett vízgáz az olvasztási hőmérséklet további emelését tette lehetővé. 2 Ez a módszer már a közvetlen fatüzelés egy fejlettebb formája, az ún. félgáz tüzelés, amellyel na­gyobb hőmérsékletet lehetett elérni. Az egyes számmal jelölt területen volt a tüzelés a legrosszabb hatásfokú (közvetlen fatüzelés). Itt a levegőző csatornák előtt nagy mennyiségű megsze­nesedett fát találtunk, míg a kettes és hármas számmal jelölt levegőző csator­nákból és előlük tiszta, faszénmaradvány nélküli hamu került elő a feltárás során (félig gázosított fatüzelés). Ezekre a következtetésekre jutottunk a feltárás végeztével. Az adatok ismeretében a kemence felépítményét a következőképpen rekonstruáltuk: A kemence négyszintes lehetett, amely, ha figyelembe vesszük a boltozatok vas­tagságát, 3,5—4 m magasságot jelent. Alsó két szintjén a tüzelőcsűrök helyez­kedtek el. Alul a levegőző csatornák, fölöttük a tűz tér. Északról fűtöttek, erről az oldalról az épületet csak deszkakapu zárta, míg a másik három oldalról szilárdan épített téglafal vette körül. Északra nyíltak a levegőző csatornák is. de voltak levegőző nyílások a kemence nyugati oldalán is. Az alsó szint téglá­ból készült, kivéve a kettes számmal jelölt levegőző csatornát, amely samottal volt bélelve, feltételezhetően a nagy hő és a gőz miatt. A tűztér szintje végig­húzódott az egész kemencén. A harmadik szint már csak a hármas számmal jelölt rész fölött található, egy eléggé lapos boltozat alatt. Itt történt az elké­szült üvegek hűtése. Ugyancsak innen indult a kettes számú tűztér fölé emelt olvasztótér boltíve is, de ez — a fazekas kemencék építési módját figyelembe véve — rnég egyszer olyan magas, mint az előzőekben leírt hűtőkemencéé. Itt. ennek boltozatában voltak a munkanyílások is, amelyeken keresztül a faze­kakból az olvadt üveget kivették. Ezeken a nyílásokon át távoztak á füstgá­zok, amennyiben nem volt kémény, de indulhatott innen a kemence kémé­nye is. A tűztér tetejének magasságában volt a fúvómunkások letéglázott, lepad­lózott munkahelye körben a kemence peremén. A fúvómintát tartó munkások a levegőző csatornák tégla padozatánál 28—30 cm-rel magasabban levő, koráb­ban deszka, majd téglával megújított járószinten állhattak.'' A kemence feltárásával egy olyan átmeneti típust sikerült felszínre hoz­nunk, amely már túllép a közvetlen fatüzelésen. de még csak egy lépés a re­generatív (kamrás hőkicserélő) tüzelés felé. Ennek következő állomása a kő­szén gázosításával történő fűtés. A Vétyemben feltárt típus a középkor óta használt kemencéket váltja fel. megnyitva az utat a fejlettebb technológia felé. A huta feltárása során megfigyelhettük, hogy a kemencét pusztulása után elplanírozták. Ebből a vastag hutasalakot és törmeléket tartalmazó rétegből 2 Vízgáz — éghető fűtőgáz. Fűtőértéke kb. 2500 cal/ml Összetétele: kb. 50% hid­rogén, 40% szénmonoxid, 5% széndioxid, 1% metán és 4—5% nitrogén. Ez úton mondok köszönetet GURMAI Mihálynak, az Iparművészeti Főiskola ta­nárának e munka megírásához nyújtott segítségéért.

Next

/
Thumbnails
Contents