Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Horváth László: Előzetes jelentés a Nagykanizsa—Inkey sírkápolna melletti lelőhely feltárásáról

lamivel épebb falazatot. Lehetséges, hogy ez a rész, amely nincs teljes összhangban az épület egészével, későbbi átépítésű. A II. kőépület délnyugati sarka és a később hozzáépített kéthelyiséges fürdőjének falai voltak valamivel jobb állapotban. Ennél a kőépületnél a délnyugati sarok kivétel nélkül rossz minőségű homokkőből állt, míg a fürdő falaiban homokkő és téglatöredékek fordultak elő vegyesen. A padlószintek minden esetben megsemmisültek. Az épületeket övező homokkő- és téglatöredékes járószint azonban nagyobb felületeken is megmaradt, így világos, hogy eredetileg az épületek belső szintje magasabb nívójú volt, mint a járószint. A kőépületek építésének periodizációjával kapcsolatban egyelőre annyi biztos, hogy a II. számú kőépülethez később építették hozzá a kéthelyiséges fürdőrészt. A fürdő keleti helyiségében eredeti helyükön megtaláltuk a padlót tartó, négyzetalakú téglákból rakott oszlopokat. A fűtést a déli oldalon elhelyezkedő kemence biztosította. Ez a helyiség egykor freskóval volt díszítve, mivel törmelékei között több vörös és zöld színű, növényi ornamentikára utaló freskótöredékek feküdtek. Az épület belsejében talált cölöp-, vagy oszlophelyek homokkő bázisúak voltak. A fürdő falai mellett talált erősen kopott kisbronzok IV. századiak. Az 1981. évi ásatásunk területére esett a III. sz. kőépület északnyugati sarka. A falakat itt is teljesen kiszedték. A terület részleges feltárása miatt jelenleg csak feltételezhetjük, hogy a 95. objektum e kőépület központi fűtéséhez szolgáltathatta egykor a meleg levegőt. Az objektum közepén ugyanis hypocaustum maradványait találtuk, azonban az épülethez való bekötését még nem tisztáztuk. Egyébként az I. számú kőépületnél fűtésre utaló nyomot nem észleltünk. A IV. számú kőépítmény rendeltetését nem ismerjük. A félköríves falat hasonló technikával építették, mint a II. kőépület fürdőjét. Magasabb felépítményre utaló törmeléket környezetében nem találtunk. A kőépületek közötti területen különböző földbe mélyített objektumok kerültek feltárásra. Ezek nagy részét lakóháznak használták. Három típusúkat lehetett megkülönböztetni: 1. Cölöpszerkezetű, földbe mélyített lakóház, amelynél a házhoz tartozó kemence magasabban helyezkedett el, mint a ház közepe (15, 33. obj.). Két esetben tűzhely társult a cölöpszerkezetű lakógödörhöz (25, 27. obj.) és egynél hiányzott a tűzhely (81. obj.). 2. A mai boronaházhoz hasonló, alig bemélyedő padlószintű és kemencés lakóház (78, 79. obj.). 3. Ezeknél cölöpnyomokat nem találtunk, de formájukból és a bennük talált kemencékből, ill. tűzhelyből lakóházra következtethetünk (43, 82, 93. obj.). A 62, 80, 74. objektumok is valószínűleg lakóházként funkcionálhattak. Néhány lakóháznál a feltételezett bejárat közelében vaskulcsot is találtunk (27, 33. obj.). A többi objektum esetében is sokszor sikerült meghatározni a használati módot. Három objektum terménytároló verem volt (17, 52, 73. obj.), az elsőnél egy központi gödörhöz három vermet csatlakoztattak. Eddig három kutat (51, 53, 87. obj.). tártunk fel. Átlagos mélységük 4—4,5 m volt, alsó részüknél fabélés nyomait találtuk. Az egyik kút (87. obj.) oldalánál egy-egy cölöplyuk utalt arra. hogy a mai kerekes kutakhoz hasonlóan nyerhettek vizet belőle. A