Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Szabó Sándor: Péteri és téti Takáts József író és költő, mint irodalomszervező

A bécsi évek alatt Takátsnak módjában volt megismerkedni az ott élő magyar arisztokráciával (az Eszterházyakkal, a Széchenyiekkel, Teleki Lászlóval, Somogyi alkancellárral stb.), de ugyanakkor találkozni —, illetve újratalálkozni is — a Görög Demeter és a Magyar Hírmondó köré csoportosult magyar írókkal (Batsányival, Gvadányival, Bessenyeivel, Kisfaludy Sándorral, Kulcsár Istvánnal stb.) is. Az arisztokratákkal való találkozást se tartotta öszszeférhetetlennek haladó elveivel, mert a velük való összeköttetést is felhasználhatta nemzeti céljai eléréséhez, s ezt nem egyszer sikerült is kihasználnia. Mindezekben a körökben szívesen látott vendég, illetve barát volt, hisz rendkívüli nyelvtudása (a latinon és a görögön kívül németül, angolul, franciául és később olaszul is tudott),

11 képzettsége, jó társalgókészsége és irodalmi tevékenysége, valamint jóbaráti szolgálatai révén, mindenütt közkedvelt ember volt, amit — természetesen — a Festetics családdal való jó kapcsolatai is elősegítettek. Szabad idejében szívesen időzött Görögék környezetében,

12 ahol írói ambícióit is élesztgették és sikerrel ki is próbálták. Amikor Görög szerkesztőtársa, Kulcsár István meghalt, a Magyar Hírmondó szerkesztője is lett és e vállalkozás keretében adhatta ki 1796-ban saját költeményes munkáit is. Ez volt az első olyan költői mű, amelyet szerzője Festetics Györgynek ajánlott, s amely annak anyagi támogatása mellett láthatott napvilágot. Bár e saját munkája nem érte el a várt sikert, a következő évben (1797) „A magyarországi írók munkáinak könnyebb kinyomtatását tárgyazó gondolatok" cím alatt egy tervezetet terjesztett Festetics György elé és annak megvalósításához anyagi támogatását is kérte. „Bizonyos summa pénzt" kívánt vele meghatároztatni, hogy abból évenkint „a magyar literátorok szüleményei könnyebben jöhessenek a világ elébe". Ezt el is érte, mert Festetics évi 1000 Ft-ot ajánlott fel e célra. Ennek tudatában Takáts fel is bíztatta íróbarátait, hogy „a helybenhagyott munkáért az írói jutalom nem jog elmaradni." A legnagyobb 500, a legkisebb 150 példány ára lenne.

13 Jellemző a nagy érdeklődésre, hogy az első felszólításra 102 író jelentkezett levélben.

14 így alakította meg Takáts Bécsben 1798-ban az első magyar nyelvű könyvkiadó vállalatot, amelynek a neve: Magyar Minerva lett. Mivel e dolgozat elsőrendű célja az, hogy Péteri Takáts Józsefet eme irodalomszervezői minőségében mutassa be -—, s mivel szerintünk is ebben van legnagyobb érdeme —, helyénvaló, hogy e sorozat megjelentetésének sokszor keserves körülményeit is bemutassuk, a művek kiadásának időbeli sorrendjében. A Magyar Minerva emblémájával (álló ellipszisbe foglalt Minerva-arcéllel) csupán három mű jelent meg (nyomdatechnikai okokból), de mivel a további öt könyv is annak égisze alatt, s csakis Takáts közbenjárása és gondozása, valamint anyagi támogatása mellett láthatott napvilágot, az irodalomtörténé11 TS: PTJ 6. p. 12 GÖRÖG Demeter a M. Hírmondó főszerkesztője volt Bécsben. 1:i

PTJ: A m. írók munkáinak könnyebb kinyomtatását tárgyazó gondolatok (1797) in HIKS: Veszprém megye irodalmi hagyományai (1976). 41. p. 14 Uo. és TS: PTJ. 103. p.