Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Turbuly Eva:19. század elejei tervezet Sümeg püspöki mezőváros hivatalszervezetének kialakítására
rendkívüli adóiból egyenlítették ki, a tisztviselők és szolgák fizetését szénában voltak kénytelenek kiadni. Reméli, hogy a jól kormányzott haszonvételekből ezután még maradni is fog félretételre, a város csinosítására. Jövedelmet vár a közösségi földek gabonatermésének az adózás, a széna-termésnek a katonatartás letudása után fennmaradó része eladásából (2^—300 Ft-ot), a kocsmáitatásból évi 2—3000 Ft-ot. A bírságokból évi 200 Ft-ra számít. A város összjövedelmét minimálisan 2400 Ft-ra taksálja, ebből levonva a tisztviselők és az egyéb városi alkalmazottak bérét, 1290 Ft marad. Rosty szerint ez elégséges a városháza tatarozására, a kutak, tűziszerszámok rendbentartására, gazdasági eszközök beszerzésére, a borbély (chirurgus) és iskolamester járandóságára, és némi tartalék felretételére is. Végül meghatározza, hogy az egyes tisztviselők pontosan miről kötelesek számadásokat beadni, évente kétszer, mindkét tanács előtt. A tervezet a kor színvonalán álló, feladatainak megfelelni tudó hivatalszervezetet vázol fel, inkább a szabad királyi városoknak a mezővárosinál fejlettebb, „hivatalszerűbb" példája nyomán. 20 Rosty a gazdasági jellegű jogok és privilégiumok mellett nagy jelentőséget tulajdonít az önkormányzati jognak, amelynek megléte már fejlettebb, városiasabb formát és lazább földesúri függést feltételez. Mint említi, tervezetének megírásakor az általános műveken kívül más városok példájából is merített. 21 Jól felismerhető Szombathely 18. századi hivatalszervezetének néhány jellemzője, az évenkénti bíró választás, az egyes tisztségek (erdőispán) nevei, a tanácsosok mentessége a városi terhek alól, a kisebb ügyekben való bíráskodási eljárás. 22 Ezek egy része adódhat a hasonló körülményekből és szükségletekből, de feltehető, hogy a kőszegi ülnök ismerte Szombathely önkormányzatát, és felhasználta tervezetében annak néhány elemét. Rosty már polgári elveket vall. Biztosítani kívánja a lakosság többségét kitevő polgárság személyes szabadságát. — Bírói eljárás nélkül nem foghatók el, javaikat elidegeníthetik. — A tisztviselők egyszemélyi felelősségét, rendszeres ellenőrzését szorgalmazza. A szociális ellátás és a városgazdálkodás szabályozásakor messze túllépi korát és városának anyagi lehetőségeit. Az orvosi ellátás, a rokkantakról és koldusokról való gondoskodás ebben az időben még alapítványokból történt, nem volt közfeladat. Ez az állapot döntően csak a század végére változott meg, Zalaegerszegen például 1848 végére készült el a városi kórház első épülete. 23 A szociális ellátás megszervezése, fejlettebb városgazdálkodás kiépítése meghaladja egy olyan város anyagi lehetőségeit, amelynek évi 2400 forint jövedelme van. összehasonlításul: 1783-ban a jelentéktelenebbek közé tartozó zalavári bencés apátság ennek csaknem kétszeresét !0 Ld. felhasznált irodalom, CSIZMADIA A.—KOVÁCS K.—ASZTALOS L.: Magyar jogtörténet, Bp. 1978. Granasztói György: A középkori magyar város. Bp. 1980. !1 PFAHLER alapvető művéből, a „Jus georgicum"-ból nem meríthetett, mivel az csak 1820-ban jelent meg. j 2 Ld. felhasznált irodalom. KISS M. 13 DEGRÉ A.: A zalaegerszegi kórház története. Zalaegerszeg, 1974.
