Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Lendvai Anna: Tűzvész és tűzvédelem a
szerepelt a kanizsai dicalis conscriptiokban. 8 Az említetteken kívül 2 ,.olmárium", „az öreg asszony ruhával teli ládája", valamint 3 tál, 1 csésze és 32 cintányér, továbbá egy mente, egy bélelt köpeny és egy jágertarisznya is elégett. Kiskanizsán 48-an jelentették a tűzeset következtében elszenvedett veszteségüket. A kár 16 663 Ft-nyi, tehát a 2 tűzeset okozta kárnak kb.. a felétia kiskanizsaiak szenvedték el. Ha összehasonlítjuk a kanizsai kárlistával, azonnal szembetűnő, hogy bár összességében nagyobb a kár, családonként kisebb a veszteség. Két esetben (Polay Ferenc és Plander József) 1 000 Ft körüli a kár (1 069 Ft, illetőleg 922 Ft), valamint Dani János veszteségének értéke 709 Ft-nyi. 600 Ft körüli kárt (678 és 646 Ft) ketten, 500 Ft körüli kárt (561, 529, 509 Ft) hárman szenvedtek. 300—500 Ft-nyi kára 19 családnak, 200—300 Ft-nyi 8-nak, 100 Ft feletti 9-nek, és 100 Ft-on aluli vesztesége 4 családnak van. Figyelemre méltó, hogy a kárvallottak közül heten mesteremberek is, hárman takácsok, 1 bognár, 1 pintér-tislér, 2 esetben pedig nem tüntetik fel, milyen mesterséget űző iparos. Plander József és Ferenc, valamint Imrei György 2—2 szövőszéke és hozzá tartozó szerszáma esett áldozatul a tűznek 40—40 Ftnyi értékben, Perko György pintér és tislér mesterséghez való szerszámai 20, Jordán József bognár mesterségbeli szerszámai, szerszámfája kész munkával 100, valamint Horváth János és Dávid István (valamilyen) mesterségbeli szerszámai 25 és 50 Ft értékben. Megjegyzendő, hogy ők a jobbmódúak közé tartoznak, hiszen mind a hatnak 400 Ft feletti az összes kára, Plander József pedig a legnagyobb kárt szenvedettek egyike. Az egyes családok kárlistájának szerkezete a kanizsaiakéhoz hasonló. Első tételként minden esetben a ház és a melléképületek szerepelnek, ezután a termények, eszközök, valamint a bútorok, ruhaféle stb. Az esetek többségében a ház képviseli a legnagyobb értéket (általában 150 Ft, de ennél kevesebb illetőleg több is lehet). Míg Kanizsán egyetlen tételben és összegben szerepeltették a lakóházat és melléképületeket (istálló, pajta, kamara stb.), Kiskanizsán külön sorolják fel és értékelik a pajtát, a hidast, a kamarát, így összegezve a lakóház és melléképületek értékét, nagyjából a kanizsai értékekkel azonos. Pokecz Illés 3 derékból álló háza például 130 Ft-ot ér, 3 derékból álló pajtája 100 Ft-ot, 2 derékból álló hidasa 20 Ft-ot ér, Horváth János háza 150, pajtája szintén 150, kamarája 60 Ft értékű. Arra is van példa, hogy a pajta értékesebb, mint a lakóház. Szollár József háza 50 Ft, de 3 derékból álló pajtája 150, és 3 derékból álló kamarája 100 Ft értékű. Míg Kanizsán alaposan megismerhetjük a lakóház szerkezetét, a kiskanizsai kárlisták szűkszavúak, csupán azt jelzik, hány derékból áll a ház. 35-en „három derékból álló" házukat vesztették el, Horváth János háza viszont 2 derékból állt, négy családé 4, 1 családé 5, 2 családé 6 derékból állt. (3 esetben nem jelzik a ház milyenségét. Szerepel továbbá a kárvallottak között egy zsellér — valószínűleg hazátlan —, valamint Jankovics Tamás nem említi háza égését.) á ZmL, Conscriptiones Dicales, 1773—1845.
