Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Kapiller Imre: A nagykanizsai piarista gimnázium diákjai az iskola alapításától

Mint a korábbiakban már említettük, jelentős számú diák érkezett az ország határain kívüli területekről is. A származási hely mellett a nemzetiséget (natió) is feltüntetik az anyakönyvek. A két adat legtöbb esetben nem fedi egymást. A tárgyalt időszakban végig — néhány ritka kivételtől eltekintve — minden évben több diák vallja magát horvátnak, mint ahányan Horvátországból származnak. A kezdeti években ez az eltérés jelentős, majd a 19. század első felében fokozatosan csökken: Tanév horvátországi horvát nemzetiségű 1765 66 31 44 1766/67 33 54 1768/69 37 72 (!) 1769/70 27 74 (!) 1787/88 6 6 1791/92 7 23 1814/15 6 4 1819/20 8 10 1823/24 5 7 1831/32 8 8 1840/41 13 10 Az eltérést a Zala megyéhez tartozó horvát többségű Mura-köz és a Nagykanizsa környékére telepített horvát anyanyelvű lakosság magas száma indokolja. Kanizsán a 18. század második felétől a város fejlődésével párhuzamosan folyamatosan emelkedik a zsidók száma. 1770-ben a 2607 lelket számláló városban 252 zsidó élt.

10 1829-ben 5922 lakosból már 1022.

11 Jelentős számuk ellenére gyermekeik a gimnáziumban csak 1811 12-ben jelentkeznek, de számuk egészen az 1825/26-os tanévig nem éri el a tízet. 1839/40-ben 20-an iratkoztak be a gimnázium különböző osztályaiba. Minthogy a betelepülő zsidók túlnyomó többsége német anyanyelvű volt, ezért joggal feltételezhetjük, hogy korábban „germán náció"-ba tartozó diákok közt a zsidóság is jelentős létszámban képviselteti magát. A nem magyar anyanyelvű diákok száma 1773/74-es tanévben a legmagasabb, amikor 268 beiratkozott tanulóból 131-en vallották magukat idegen ajkúnak, (49%). Ugyanebben az évben mindössze 24-en jöttek a határon túlról, köztük is többen voltak, akik magyarnak vallották magukat. Ez a magas szám a következő módon oszlott meg: 79 horvát, 46 germán, 2 szlovák, 3 dalmát, és egy cigány (!). Az idegen anyanyelvűek számaránya fokozatosan csökken 1780-as években az összlétszámnak már csak 13%-át teszi ki, 1799/800-ban pedig már csak 10%-át- Ezután arányuk a korszak végéig 10— 15% között ingadozik. A tárgyalt korszak utolsó esztendejében a gimnáziumba járó összes diák magyarországinak és magyar anyanyelvűnek vallja magát. 1° Zala megyei Levéltár, Conscriptionales Universales Fase. 1. ö. 11. Kanizsa 1770. 11

BÁTORFI L.: Adatok Zal

a megye történetéhez. Nagykanizsa 1877. IV. kötet 230. 1.