Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Iványi Emma: Gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális
egerszegi parancsnok havi negyven forint fizetést kapjon, a jövendő szentgróti parancsnok pedig havi 12 forintot. 24 Egy későbbi, 1685. évi, alább idézendő haditanácsi leiratból tudjuk, hogy 1680. március 22-én helyettes lett ugyan, de az ekkor kapott „OberLeut Stell" még nem volt azonos a vicegenerálisi tiszttel. Ezt 1681-ben kellett Batthyány Kristóffal együtt kérelmeznie, annak ellenére, hogy 1680. április 30-án Batthyány már mint a király és a Haditanács által kinevezett, de még be nem iktatott vicegenerálist állította Nagy Ferencet a végvidék tisztikarának élére (1. a. függeléket). Batthyány Kristóf főkapitány 1681 júniusában azzal a kéréssel fordult a Haditanácshoz, hogy Nagy Ferencet ne csak helyettesévé (substitutus), hanem vicegenerálisává nyilvánítsák, a végvidéket pedig helyezzék vissza korábbi állapotába. 25 Ugyanekkor Nagy Ferenc is felírt a Haditanácshoz és jelentette, hogy az egerszegi vicegenerálisi székhely még a törökkel való harcok (1664) idején teljesen elpusztult, leégett, pár katonai házikón kívül semmi sem maradt; ha tehát ő a király és a haditanács határozata alapján odakerül, nincs szókhelye. Ezért saját költségén már el is végeztette a helyreállítást, kéri azonban, hogy költségeit a bécsi udvari kamara térítse vissza. 20 Kérését több felterjesztésben támogatta a főkapitány is. 27 1 681 júliusában pedig Nagy Ferenc azért folyamodott a Haditanácshoz, hogy őt Egerszeg székhellyel a kanizsai végvidék vicegenerálisává nyilvánítsák, ennek megfelelő fizetést kapjon. 28 1681. július 17-én azután a maga és egyetlen fia, Zsigmond részére a királytól bárói diplomát kapott, • amely már a Kanizsával szembeni végek vicegenerálisának nevezi, ugyanúgy, mint 1695-ben történt lemondásáig valamennyi forrás. A diplomában olvasható jellemzés szerint fiatalságát tanulmányokkal töltötte, korán lépett a katonai pályára, több évig szolgált a bányavidéki főkapitányságban különféle tisztségben, részt vett a török elleni csatákban, sőt Érsekújvár szörnyű ostroma alkalmával is ott volt és hősiesen harcolt. Mindezek elismeréséül Sempte várának alkapitánya, majd a kanizsai végek vicegenerálisa lett, ahol szintén kiválóan működik. 29 Nagy Ferenc előléptetése és bárói rangra emelése az 1681. évi országgyűlés idején történt, nem sokkal azután, hogy régi főkapitányát, Esterházy Pált nádorrá választották. Esterházynak egy későbbi oklevele szerint gyöngyösi Nagy Ferencet, aki 1681-ben a királyi tábla ülnöke volt, ekkor léptették elő néhai ákosházi Sárkány helyébe a kanizsai végek vicegenerálisává. 30 Az egy21 Kr. Arch. 360. Prot., 1680. május 4., 182. old., No. 27. 25 Kr. Arch., 361. sz. Prot., 328. old., No. 55. 26 Orsz. Levéltár. A herceg Batthyány család levéltáx'a, Missilisek (P. 1314). A továbbiakban: Batth. Miss. 4- No. — Az idézett levél: 32 967. — Odaköltözése előtt 1676-ban is súlyos tűzvész pusztított Egerszegen. MÜLLER V. : Az egerszegi vár... 21. old. 27 Kr. Arch., 362. sz. Prot., 1681. július 3., 337. v. old., No. 15.; 361. sz. Prot., 410. v. old., No. 251.; U.o., szeptember, 513. v. old. 28 Kr. Arch., 361. Prot. 385. v. old., No. 72. 29 Orsz. Levéltár, Liber Regius (A. 57.), 17. k, 127—129. old. 30 Esterházy család hercegi ágának levéltára. Repositorium 67., 662. old. (1694. június 25-i nádori bizonyságlevél). — Rangjának és vicegenerálisi működése kezdetének kérdése tehát tisztázható. V. ö. MÜLLER V. : Az egerszegi vár... 25. old.. a katonai rangok bizonytalanságáról.