Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)
10. Jegyzetek
298. JANKÓ János, 1902. 298. VAJKAI Aurél, 1959. 298. 299. Bél Mátyás leírja a Balatonon lévő birtokviszonyt: „Itt ugyanis azok a földesurak, akiknek a birtokai a tóig érnek, bizonyos halászó területekre osztották fel maguk kö/.ött a partjukkal határos vizeket." Idézi: LUKÁCS Károly, 1940. 368. VAJKAI Aurél. 1964. 76.-adata szerint a múltban mindössze 44 birtokos osztozott a Balaton területén. SÓLYMOS üde, 1952. 11 2. A Velencei tó halászati joga 1912-ig az egyes víztulajdonosok kezében volt.'* De ugyanezt elmondhatjuk bármely vízterületről is. 300. JANKÓ János, 1902. 306. 301. DARNAY Béla. 1956. 245 252. 302. TAKÁCS Lajos, 1978. 37. A Kis-Balaton mentén települt falvak lakói az 1960-as években is arról beszéltek a Szerzőnek, hogy hajdan szabad halászat volt. 303. JANKÓ János, 1902. 306. 304. LUKÁCS Károly. 1951. 95. 305. LUKACS Károly, 1951. 88. idézi Olá Miklós 1536-ból származó adatát, amelyben húsz szekér halról van szó, s ezt egyetlen húzással fogták. 306. LUKÁCS Károly, 1951.95. 307. Közli LUKÁCS Károly, 1940. 368. - VAJKAI Aurél, 1964. 65-66. 308. Idézi LUKÁCS Károly, 1951. 88. 309. VAJKAI Aurél, 1964. 67- 68. A jégi halászat veszélyességéről számos példát hoz. Pl. 1739-ben sikerült megmenekülnie negyven embernek egy jégtábláról. Hálából megfestették a jelenetet, és a képet felajánlották a Vonyarcvashegy és Balatongyörök között lévő Szt. Mihály kápolna számára. 310. LUKÁCS Károly, 1951. 94-95. Idézi Korabinszky Mátyás 1778-ban megjelent müvét, amelyben az aszalt fogasról ír. Dehát ez - mint megjegyzi - nagyúri csemege lehetett, készítése nem volt népi foglalkozás. A halászok majd csak a tiszai halászoktól tanulják meg a hal tartósítását. - SÓLYMOS Ede, 1952. 120. A velencei halászok életmódjával foglalkozva ugyancsak arra a megállapodásra jutott, hogy szegény emberek. Közülük sokan nyáron aratni jártak, s feleségük dolgozott varsával vagy cérnahálóval. 311. JANKÓ János, 1902. 344-350. - VAJKAI Aurél, 1964. 63-69. 312. Simonyi kishalász szerződései: 1770-1785. Keresztúri halászok szerződései: 1774., 1775 (4 évre); 1783., 1784. 1788 (3 évre). - Balatonszentgyörgyi halászok szerződései: 1775, 1776, 1783 (4 évre). 1784. - Újlakiak kérelme: 1774. - Balatonberényiek kérelme: 1782. 313. JANKÓ János, 1902. 325. 330. 314. TAKÁCS Lajos, 1966. 4. Egy 1752-cs zalavári határper tanúvallomásai. 315. JANKÓ János, 1902. 317. A keszthelyi halász céh artikulusai 2-3. pontja. 316. SZŰCS Sándor, 1977. 66. - LUKÁCS Károly, 1953. 287-289. Hidas község (Rábaköz) 1660as Urbáriuma szerint a halászok csikföldjük nagysága szerint meghatározott számú vödör csíkot fizettek az uraságnak. 317. Összefoglaló leírását L. GUNDA Béla, 1977. 503. Csikasz szócikkben. - GÖNCZI Ferenc, 1911. 56. - BRIGHT, Richard, 1815. Fordításban 1970. 48. - SZŰCS Sándor, 1977. 70. HERMAN Ottó, 1887. 205-209. 318. LUKÁCS Károly, 1951. 87. Bél Mátyás leírásából idéz: ,,A lakosság szegény és szűkösen él, ezért, nem telvén öreghálóra, csak kisebb szerszámokkal, borítókkal vagy varsákkal halásznak, és főleg csikót és apró fchérhalat fognak . . . Télvíz idején bizonyosan kerül belőle mindennapi eledel a falusi népnek. . ." 319. RADÓ Sándor - PAPP VÁRY Árpád, 1974. 72-73. 320. BRIGHT, Richard 1815. Fordításban 1970. 48. 321. TAKÁCS Lajos, 1978. 39-40. hasonló példát hoz a Széchenyiek halászszerződésciből. Véleménye szerint e kikötéssel az uradalom biztosította határainak védelmét.
