Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)
7. A balatonkeresztúri uradalom üzemszervezete
Az uradalom a számadásokat fertály esztendőnként, azaz negyedévenként kérte be. Az utasításokat, rendeléseket azonban üléseken adták át az uradalom vezetőinek, ők pedig heti megbeszéléseiken továbbították a majorsági kisebb-nagyobb felelősöknek. A nagybirtokokon dolgozó alkalmazottaktól elsősorban az „uraság és uradalom iránti hűséget követelték meg. Az elszámoltatási rendszer alapja is ez volt . . ." (380) 1731-ből idéz Csapody Csaba egy elszámolással kapcsolatos védekezést, amikor a megvádolt így szólt: ,, — exactor uram elhiheti magával, hogy oly bagatéla s egyéb miatt, hites lévén (kiemelés-P. K.), a lelkét meg nem sérti." (381) A gazdaság éwégi számadásaiban ugyanis a számvizsgálók kisebb-nagyobb hibákat fedeztek fel, amelyeket a beküldő tisztre igyekeztek hárítani. E hibák azonban nem annyira a szándékos megkárosításból, mint inkább a tisztek számadásban való járatlanságából, a mértékegységek bizonytalanságából stb. adódtak. Az uradalmi állásokat jól fizették, így nagy volt a versengés értük, nem érte volna meg, hogy szándékos és nagymérvű csalással elveszítsék. Mint Kállay írja, „nagyobb uradalmakban egyes családok nemzedékeken keresztül tartottak kezükben hivatalokat." (382) Az uradalmi tisztek általában a nemesség alsó vagy középső rétegéhez tartoztak. A Festetics birtokokon azonban - Festetics György felvilágosult szemlélete következtében - e hivatalok betöltése már nem a születési előjoghoz, hanem szakmai képzettséghez voltak kötve. A hivatalok betöltői szabályos fizetést kaptak, de szigorú elszámolási kötelezettséggel tartoztak. A fizetés természetbeni javadalmazásból és készpénzből állt, amely rangfokozatok szerint változott. (383) Helyenként — pl. a regéci uradalomban - a járandóságokat át lehetett váltani pénzre vagy másra. Mint Jármay írja: „jóformán mindent mindennel helyettesítenek tetszés szerint." Másutt azonban ilyen rendszertelenség nem fordult elő, feltehetően a nagy pontossággal és átgondoltan vezetett Festetics uradalmakban sem. (384) A munkából kiöregedett, megrokkant, vagy meghalt uradalmi tisztek és özvegyeik számára a szolgálati idő alapján meghatározott összegű nyugdíjat biztosított az uradalom. Egyéb munkaképtelenné vált alkalmazottainak pedig Keszthelyen a kórházban biztosítottak ellátást. (385) A földesúri majorságok egy-egy nagyobb birtoktest jól megközelíthető pontján épültek ki. Települési formájuk általában rendszertelen, nem alkotnak utcát, kerítés nem övezi a házakat. A majorság egy-egy nagybirtokrész közvetlen igazgatását látta el. Ennek megfelelően itt lakott a vezető gazdatiszt, - jelen esetben a számtartó - a beosztott kisebb tisztek: számadók, kasznárok, ispánok, a kisegítők, hajdúk, vincellérek, erdőpásztorok.
