Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

4. Gabonaexport

4. GABONAEXPORT A dolgozat eddig tárgyalt részében az uradalom olyan munkásairól — robotosok, cselédek, aratók, cséplők - s munkáiról esett szó, amelyek szorosan összefüggtek a gabonatermesztéssel. Mindez lehetne véletlen is, hiszen jól tudjuk, hogy a tőkeszegény, mégis árutermelésre törekvő allódiumok a kapásnövényeik gondozását cselédeikre és robotosaikra bízták, s csak a kényes, szakértelmet követelő munkára, valamint az összesűrűsödő nyári feladatok elvégzésére: aratásra - kaszálásra fogadtak bérmunkásokat. De azt is tudjuk, hogy a fentiek ellenére mégsem véletlen ez a nagy „gabonaközpontúság", mert mint korábban már szó esett róla, a magyar nagybirtok üzeméből kikerülő három legfontosabb termény egyike a gabona volt. Akadtak olyan uradalmak, amelyek egy termeivény értékesítésére specializálódtak. Pl. a regéci uradalomban a gabonatermelés nem volt fontos, csak a szőlőgazdálkodás. Alsólendván a gabona és a bor számított fő terménynek. (109) A Festetics uradalom viszont minden lehetőséget megragadott a piacra termelés érdekében. Festetics Kristóf nagy gondot fordított a földek trágyázására, és arra törekedett, hogy lehetőségeihez mérten a rossz paraszti földművelési eszközöket jobb hatásfokú földesúri felszereléssel helyettesítse. Szükség is volt rá, hiszen a 18. század közepén a MáriaTerézia-féle háborúk nagy piaci lehetőségeket kínáltak a magyar földesuraknak. Szénás- és gabonás színeket építtetett, és nem szűnt meg a gazdaság felvirágoztatásán fáradozni. (110) Fia, gr. Festetics Pál szinte sohasem tartózkodott birtokán, de szorosan kezébe tartotta annak irányítását, és igyekezett okosan, haszonnal gazdálkodni. Építkezéseivel meg akarta teremteni a piaci gazdálkodás modern feltételeit. „Egymásután építtette birtokain a majorokat, istállókat, birkásházakat, cséplőpajtákat, granáriumokat, vendégfogadókat, pálinkásházakat, malmokat, göbölyhizlalókat, svajceria-házakat". (111) Ezeket állandóan rendbe is tartta -, nem úgy, mint a regéci uradalomban, ahol a földesúr Bécsben lakott, a gazdaságát idegenekre bízta, s az épületek állapota évről évre romlott. (112) Festetics Pál jól tudta, hogy a korszerűtlen gazdálkodás csak veszteséggel jár, míg a pillanatnyilag komoly összegekre rúgó beruházások idővel duplán megtérülnek. így volt ez a gabonatermesztéssel kapcsolatban is. Tapasztalta, hogy a robotos jobbágy, hacsak nem állt a háta mögött az ispán, mit sem törődött azzal, hogy a kévék kibomlanak, a kalászok széthullanak. Nem érde-