Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

10. Jegyzetek

269. JÁRMAY Edit, 1930. 48. A herceg utasította a provizort, „hogy kocsmát csak jómódú emberre bízzon, aki óvadékot tud adni és nem fog csalni.. ." 270. CSONDOR János, 1819. 184. A kocsmákban eladott borról és pálinkáról könyvet kell vezetnie a kocsmárosnak. 271. „A kocsmákban, csapszékekben faggyúgyertyával világítottak. A városokban a csaplárosok, iccések, a mészárszéktől évente 2-3 q faggyút kaptak, amelyből maguk öntöttek gyertyát. Ehelyett a földesúri kocsmákban külön gyertyapénz járt a kocsmárosnak." SZEMERKÉNYI Ágnes, 1980. 233-235. - JÁRMAY Edit, 1930. 48. „A kocsmáros 4 iccét kap gyertyáért . . ." 272. BENCZE Géza, 1970. 103. - WELLMANN Imre, 1979. 157. 273. A főnyedi malomtól vezető első árok húzása 1779-ben, ennek kiszélesítése 1787-ben volt. 274. NAGYVÁTHY János, 1795. 211. 232. Javasolja, hogy a molnárokkal kötött kontraktusban szerepeljen az is, hogy az uradalom építkezésein napszámért köteles legyen a molnár közreműködni, főként ácsmunkába: , ^zen kívül a gazdaság számára villákat és gereblyéket is kell faragnia. 275. FILEP Antal, 1980. 636-638. Molnár szócikk. 276. PETÁNOVICS Katalin, 1975. 252. Sokáig szokásban volt még e században is, hogy a mónárkocsisok nemcsak hazahozták a megőrölt gabonát, hanem össze is szedték, és elszállították a malomba. 277. FILEP Antal, 1979. 241-242. Fűrészmalom, deszkametsző malom szócikk. 278. T. MÉREY Klára, 1963. 33. - L. még KISS LAJOS, 1978. 579. Somogyvár címszó. „A R. Somogy hn. a m. som fn. -gy. képzős származéka és somfában bővelkedő helyre utal." 279. L. TAKÁCS Lajos, 1980. 33-34. 280. WELLMANN Imre, 1979. 136. 281. V. ö. TAKÁCS Lajos, 1980. 33-39. „Az erdei haszonvételek" c. rész. 282. TAKÁCS Lajos, 1978. 113. ,,. . . A pölöskei uradalom 1797-es számadásaihoz fűzött magyarázó jegyzetekben ... ez olvasható: az esett és száraz fábul való faizattul, gombázástul, a Berki kaszállóktul és pascumtul több Napszám jött, mint sem az előbbeni Esztendőkben." 283. V. ö. WELLMANN Imre, 1979. 173-174. 284. SZÁNTÓ Imre, 1954. 112. - T. MÉREY Klára, 1963. 163. 285. T. MÉREY Klára, 1963. 134. - LEHMANN Antal, 1971. 114. - VAJKAI Aurél, 1959. 29. 286. A gyártás menetét összefoglaló pontossággal LEHMANN Antal írja le a somogyi üveghuta kapcsán. 1971. 114. 287. T. MÉREY Klára, 1963. 135. 288. LEHMANN Antal, 1971. 114. - TAKÁCS Lajos, 1978. 102. Feltételezi, hogy e kíméletlen erdőpusztítás is hozzájárult ahhoz, hogy a Dél-Somogyon áthajtott rác sertéseket már alig tudták makkon tartani. - L. még WELLMANN Imre, 1979. 137. - T. MÉREY Klára, 1963. 135. 289. 1781. Náthán Mátyás szántói zsidó, 1782. Náthán Mátyás szántói és Miczki József vörsi zsidó szerződik hamuzsírégetésre a sávolyi erdőben. 290. CSONDOR János, 1819. 73-74. - NAGYVÁTHY János, 1795. 314. 291. T. MÉREY Klára, 1963. 135. 143. erre vonatkozó utalásai 292. A keszthelyi uradalom birtokkönyvének adatai az 1820-30-as években falopás ügyben: bükkfalopásért 2, nyolc szál fenyőért 25, egy talicska tuskóért 3 ft 30 krajcárt szedtek be a lopott fa elkobzásán kívül, írja T. MÉREY Klára, 1963. 145. - TAKÁCS Lajos, 1980. 35. „Egyes földrajzi kutatók szerint „alig 100 év alatt 4 millió hold erdőt irtottak ki emiatt." 293. WELLMANN Imre, 1979. 90-91. 294. T. MÉREY Klára, 1963. 136. 141-142. - SZÁNTÓ Imre, 1954. 55. 295. V. ö. SIMONFFY Emü, 1960. 380. 296. CSONDOR János, 1819. 71-72. 297. T. MÉREY Klára, 1963. 141. A gubacs haszna: „1811-ben Somogy megyében egy mérőért ... 15 forintot adtak, Sopronba szállítva ... 23 forintért kelt el... a pesti novemberi piacon 24-30 forintért kelt el a gubacs köbölje."