Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)
10. Jegyzetek
117. BALASSA Iván, 1973. 502. 504. Az összeszántásnál a fogás közepén húznak egy barázdát és ennek a következó't nekivetik, hogy így egy orom keletkezzék. - A széjjelszántást a föld jobb sarkán kezdik el úgy, hogy az eke a földet a föld széle felé fordítja. - Bakhátas szántásnál a földet apróbb fogásokra osztják és ezt összeszántják, középen kezdvén el a munkát. Középen ormó keletkezik, amit a víz nem érhet el. 118. NAGYVÁTHY János, 1795. 83. passim 119. Skerlecz Miklós adatait idézi WELLMANN Imre, 1979. 71. 120. WELLMANN Imre, 1979. 75-76. Ha Ausztriában és a cseh-morva tartományokban jó termés volt, a magyar termékeket igyekeztek kizárni. Rossz termés esetén megnyíltak az osztrák határok előttünk, Uyenkor pedig más országokba irányuló kivitelünket gátolták. 121. Idézi Bél Mátyás Notitiájából LUKÁCS Károly, 1951. 89. Somogyból kivezető utak főbb állomásai: 1. Veszprémbe vezető utak: Szigetvár-Kaposvár-Szil-Fok (ahol a Sión hid vezet keresztül) Kenésére; 2. Zala felé: Lak (öreglak)—Marcali-Kiskomárom-Galambok—Récse-Kanizsa és Marcali-Keszthely-Sümeg. Ugyanitt felsorolja a révátkelőket is, amelyre később még visszatérünk. - E kérdéssel foglalkozik még SZÁNTÓ Imre, 1952. 238. és Uő. 1954. 46. WELLMANN Imre, 1979. 74-75. A szárazföldi közlekedés fő útvonalai: Erdély-Pest-BudaBécs; Pozsony-Bécs-Sopron-Varasd-Zágráb-Károlyváros (Fiume-Buccarin); Pesttől-Kanizsán keresztül-Fiuméig - más felől Lengyelországba. 122. V. ö. NAGYVÁTHY János, 1795. 69-70. - BALASSA Iván, 1973. 306. 123. SZÁNTÓ Imre, 1952. 232-233. 124. WELLMANN Imre, 1979. 79. 84. 142. 1733-1752 között átlag több mint 55 000 darabot hajtottak ki évenként főképpen Ausztriába Cseh- és Morvaországba. 125. SZÁNTÓ Imre, 1952. 238-239. - NAGYVÁTHY János, 1795. 113-117. Részletesen foglalkozik a göbölyhízlalással. 126. WELLMANN Imre, 1979. 181. 127. OL Festetics család levéltára P 275. 128. BRIGHT, Richard, 1815.-Ford.: SZERECZ Imre, 1970. 49. A bivalyokat - mint az utazó írja - még Festetics Kristóf telepítette. György gróf pedig időnként ezekkel az állatokkal tisztíttatja meg a hévizi csatornát az iszapos eldugulástól. - 7. sz. Keresztúri Bognár Contractussa 1772. - 288. sz. Simonyi Bognár Contractussa 1786. 129. KALASSA Iván, 1973. 63-64. A sertésnyájak makkoltatási vándorlásában két körzetet különböztet meg: egy 10-20 km-eset, és 100 km-eset, vagy ennél is nagyobb távolságot. - RAVASZ János, 1938. 64. 1725-ben a Kunságból a sárospataki uradalom erdeibe mintegy 400 db sertést hajtottak makkolni. 130. FÉNYES Elek, 1836. 204. 131. TÁLASI István, 1939.12. 132. TÁLASI István, 1939. 13. 133. SZÁNTÓ Imre, 1952. 238-239. 134. TÁLASI István, 1939. 13. - WELLMANN Imre, 1979. 167. A mangalicát „a dél felől behajtott szerb s a bakonyi, részben pedig az alföldi sertés kereszteződéséből" származtatja. 135. NAGYVÁTHY János, 1795. 122. - RAVASZ János, 1938. 64. A sárospataki uradalomban a bakonyihoz hasonló szalontai sertést tartották. A hó leeste után az aliódiumokban teleltették a disznókat: beszáradt gabonát, rostaalját, romlott búzát stb. adtak nekik. 136. TAKÁCS Lajos, 1978. 59. 137. WELLMANN Imre, 1979. 136. írja, hogy „a földesurak fő erdőbeli jövedelme a sertésnyájak téli tartása szempontjából annyira fontos makkoltatásból származott." 138. L. erről BALASSA Iván, 1973. 53-54. - TÁLASI István, 1939. 18. - NAGYVÁTHY János, 1795. 122. ö a szalonna sárgaságát és a hús avas ízét a helytelen kezelésnek tulajdonítja. 139. BALASSA Iván, 1973. 54. 140. 1780-ban két község és egy magánbirtokos, 1788-ban három község szerződött. De vannak közepes és kimondottan jó termő évek. Ezeket a szerződések számából és a bevétel összegéből
