Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)
10. Jegyzetek
89. Ugyancsak, a cséplésnél előforduló visszaélésekről ír JÁRMA Y Edit, 1930. 36r NAGYVÁTHY János, 1795. 65-66. - WELLMANN Imre 1979. 151. viszont illuzórikusnak tartja, hogy próbacséplések útján bármiféle reális számításhoz jussanak a gazdaság vezetői. 90. SÁPI Vümos, 1967. 186. 91. Az uradalmak érdekében állt a vándormunkások biztosítása a nagy nyári munkatorlódások idejére. Még letelepítésük gondolatát is fölvetették, mert ezáltal a cséplés folyamatosságát is biztosították. NAGYVÁTHY János elképzelései között is szerepelt a kránicok családostól való letelepítése. 1795. 213. 92. L. K. KOVÁCS László, 1950. összefoglaló tanulmányát. 93. KATONA Imre, 1977. 491. A hadarós kézi cséplést már 3 fő is végezhette, ez azonban még nem banda; a munkaszervezetek 5-7, ritkábban 4-8-9 főnyi csoportokban dolgoztak a cséplőgazda vezetésével. - BALASSA Iván, 1978. 84-91. A keszthelyi cséplőszerződésekben 4 vagy 5 fő szerepelt. - VAJKAI Aurél, 1959. 102. szerint legtöbbször egyszerre négyen csépeltek. - Balatonkeresztúron pedig csak hárman voltak. L. Szentgyörgyi kránicok kontraktusa: 1780-1785-ig. 94. BRIGHT, Richard, 1815. Ford. SZERECZ Imre, 1970. 41. 95. VAJKÁI Aurél, 1959. 103. 96. SZÁNTÓ Imre, 1952. 238. 97. BALASSA Iván, 1978. 93. 98. BALASSA Iván, 1964. 41. Arról ír, hogy „a XVII. századtól kezdve feltünedeznek a szelelés bizonyos nagyüzemi formái is az allodiális birtokokon." Példaként Thököly Imre 1684-ben kelt gazdasági utasításait hozza fel. 99. VAJKAI Aurél, 1959. 104. - BALASSA Iván, 1964. 41. - JANKÓ János, 1902. 247. 100. BALASSA Iván, 1964. 43. 101. NAGYVÁTHY János, 1795.253-254. 102. JANKÓ János, 1902. 247. - NAGYVÁTHY János, 1795. 18. 31. 103. BALASSA Iván, 1964. 56. A szórólapátokat az alábbiak szerint csoportosítja: 1. Lapos, hosszúnyclű lapáttal szabadban szórnak; 2. Rövidnyelű kupás lapáttal'csűrben; 3. A harmadik típussal csak ülve, félkézzel lehet szórni. 104. BALASSA Iván, 1964. 45. 105. NAGYVÁTHY János, 1795. 18. 119. Többször is fölsorolja a cselédek téli teendői között a szórólapátok, szemvonó lapátok készítését. 106. BALASSA Iván, 1964. 84-91. 107. Hivatkozik rá BALASSA Iván, 1964. 58. 108. PETÁNOVICS Katalin, 1975. 166-167. 109. JÁRMAY Edit, 1930. 35. - CSAPODY Csaba, 1933. 33. 110. SZÁNTÓ Imre, 1952. 238. 111. SZÁNTÓ Imre, 1952. 232-233. Uő. 1954. 49. 112. JÁRMAY Edit, 1930. 35. ,.Óriási pincéket nem használnak, . . .ha az ajtaja rossz. Más értékes gazdasági épületeknél kilátásba helyezi a conseriptio, hogy ha ki nem javítják, rombadül, a javítás mégsem történik meg.. ." 113. V. ö. WELLMANN Imre, 1979. 150. 114. WELLMANN Imre, 1979. 150. „. . . a cséplés elhúzódása esetén 20-25%-ra is becsülték a kárt, ha a szálas gabonát csűr hiányában a szabad ég alatt . . . asztagba rakták. Ezért rendelte el Somogy megye, hogy ki-ki egy éven belül csűrt építsen. . ." 115. CSAPODY Csaba, 1933. 36. Idéz az 1726-27-es alsólendvai uradalmi számadásból:,A búzában nagy kárt tett a zsizsik és egér ... a vevőemberek irtózván tőle, inkább a Muraközbe siettenek tiszta és jó gabonát venni, hanem ezen gabonát mind aféle szegény szorult, marhátlan emberek vettek." 116. WELLMANN Imre, 1979. 148.
