Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

10. Jegyzetek

42. L. SÁPI Vilmos, 1967. vonatkozó adatait: 63. 68-69. 43. WELLMANN Imre, 1979. 159. 44. NAGYVÁTHY János, 1795. 13. 18. 119. 45. SZÁNTÓ Imre, 1952. 238. A rostákból 4 Kemendre, 4 Csurgóra, 2 Kereszturra, 2 Keszthelyre került. 46. 160. sz. Simonyi erdó'n Tekenyó' Csinálok Contractussa, 1780. 47. SZÁNTÓ Imre, 1952. 280rSÁPI Vilmos, 1967. 73-75. 48. V. ö. SÁPI Vümos, 1967. 182r BALASSA Iván, 1979. 123. Kézirat. 49. SÁRKÖZI Zoltán, 1965. 324. 50. SZÁNTÓ Imre, 1954. 164. 51. BALASSA Iván, 1979. 130-131. 52. SÁPI Vilmos, 1967. 201. Fitzkó János bandagazda 1812-ből származó kaszálási szerződését, sa . benne foglalt feltételeket idézi. - NAGYVÁTHY János, 1795. 59. 354-358. 53. Makkoltatásra példaként L. a 16-20. sz. szerződéseket 1773-ból.32. sz. Kiskomáromiak legeltetési szerződése 1774-ből. 54. NAGYVÁTHY János, 1795. 57. „Szükséges a robotos erőt ugy felosztani, hogy a nyári takarulásra leg=nagyobb maradjon fel; . . . minden aprólékos, és magános munkákat... a Tselédekkel és tehetetlenebb robotosokkal, és oltsó pénzesekkel kell el=végeztetni, hogy eképpen . . . /a/ nagy erő a Nyári Munkának nagyságához képest annál nagobb számmal állhasson=ki egyszerre a Mezőre." 55. NAGYVÁTHY János, 1795. 57-58. 56. NAGYVÁTHY János, 1795. 63. 57. A balatonedericsiekkel kötött szerződések időpontja: 1786. május 13., 1787. május 20., 1788. április 20., 1789. május 10. A kisgombaiak szerződése: 1786. május 26. - A zsidiek szerződése: 1787. május 11., 1788. április 19. - BALASSA Iván, 1979, 99. Azt írja: „Az általam ismert első aratásra vonatkozó adat 1786-ban kelt. . ." és az itt felsorolt adatokra vonatkozik. 58. BALASSA Iván, 1978. 92. Uő. 1979. 130-131 59. BALASSA Iván, 1978. 92. Uő. 1979. 24-25. „A 18. század végén elsősorban a nagybirtokokon jelennek meg az arató szerződések . . . Általánossá . . . csak a nagybirtokokon vált, de még itt is megesett, hogy csak szóban állapodtak meg." 60. NAGYVÁTHY János, 1795. 18. Kézirat. 61. SÁPI Vümos, 1967. 171. „A részes munka azt jelenti, hogy előre meghatározott feltételek mellett végzik a munkavállalók a terménybetakarítást. . . , ellenszolgáltatásul pedig elsősorban a termék bizonyos hányadát (részét) kapják." 62. BALASSA Iván, 1979. 21. 1773. május 2-án Kaposvárott hoztak egy nagyon részletes limitációt, amely 4 megyére (Baranya, Somogy, Zala, Veszprém) volt érvényes - de a szabad egyezkedést ez bizonyára nem zárta ki, s így legföljebb összehasonlítási alapul szolgálhat. - L. még e kérdésről Uő. 1978. 92. 63. BALASSA Iván szerint a főzőasszonyok intézménye a 18. század második felétől kezdve terjedt el, akkor, amikor az aratók vándorlása megnövekedett. 64. NAGYVÁTHY János, 1795. 354-358. Az uradalom úgy igyekezett a szerződéseket megkötni a munkásokkal, hogy ne kelljen élelmükről gondoskodnia. Helyette inkább ételkeresztet vagy kenyeret adott. Ha mégis az uradalomra hárult a főzés gondja, akkor 3 aratóra számítva adagolták ki a főzőanyagot. Pl. „Három Aratók be=érik egy nap egy nyolcz fontos kenyérrel . . . 1/2 itze . . . főzelékkel, 1 font hússal stb." 65. BALASSA Iván, 1979. 136. Kézirat. A legtöbb aratószerződésben szerepel a kötbér. - SÁPI Vilmos, 1967. 138. „A kötbér ... a mezőgazdasági bérmunkásság jogviszonyánál olyan - a szerződő felek által előírt pénzösszegű - biztosíték, amelyet általában az elszegődött munka-, vállaló fizet a munkaadónak a szolgálatbaállás elmaradása vagy a munkaviszony idő előtti abbahagyása . .. esetére. "