Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Gyimesi Endre: Vázlat Kamondy László írói pályájáról
és fokozott válságérzetéhez hozzájárul még hosszú betegsége, s idegösszeroppanása is. Műszaki vadvirág című novellájából írt filmforgatókönyv — az Érik a fény — körüli problémák is megviselik. Bizonytalanságát fokozza, hogy egy ideig állás nélkül marad. (Állásproblé'mái, amelyek szintén az Érik a fény miatt keletkeztek, rövidesen átmenetileg megoldódnak: továbbra is a filmgyár alkalmazottja marad.) Ezek az okok — betegsége, állástalansága, lakáshelyzete — fokozzák azt a válságérzetet, amelybe mint író került. Az Ádám apja című kötetet még vegyes érzelmekkel, a Feltételes vallomást viszont már egyértelmű csalódással fogadja a kritika, s Kamondy egyre jobban kiszorul a magyar próza megújítóinak névsorából. 57 Most már szinte hajszolja a sikert, s néha akaratlanul is enged a könnyebb megoldások javára. Energiáját átdolgozásokra fecsérli, ahelyett, hogy nagyobb feladatokra koncentrálna. Ebben az időszakban elsősorban napilapokban jelennek meg kisebb karcai — ezek azonban csak apróbb villanások, kiteljesedés nélküli lehetőségek. Utolsó nagy vállalkozása a Tisztelet a kivételnek című gyűjteménye, amelyben írói pályája során tett észrevételeit, jegyzeteit és aforizmáit kívánta közreadni huszonegy ciklusban. A kiadó nem járul hozzá e vegyes műfajú írás közzétételéhez. A válság időszakában tovább erősödik Kamondy írásaiban a szatirikus hangnem. A valóság elfogadása helyett mindinkább kívülállónak érzi magát, s alkotásainak fegyelme is megcsappan. 58 Szinte kizárólag csak rövid terjedelmű írásokra vállalkozik. Bennük a hangnem csendes, aggódó, ugyanakkor ironizáló, magabiztos, de nem hiányzik belőle néha egy csipetnyi önsajnálat sem. 59 Nagy munkákat tervez — meg akarja írni Zala megye szociográfiáját, regényt, drámát, sőt verseskötetet ígér —, de sem egészségi állapota, sem önfegyelme nincs olyan fokon, hogy ígéretét be tudja váltani. 00 Mindössze a Sátán 5/ Szabolcsi Miklós írja Indulatos jegyzetek a magyar prózáról című cikkében: „Fölállítottuk a Szabó—Sánta— Moldova—Szakonyi—Galambos—Kamondy szocialista protokoll-listát. . . egyesek a névsorból teljesen kiválnak. . ." Üj írás 1969. 2. sz. ue. Szabolcsi Miklós: Változó világ — szocialista irodalom, Ujabb tanulmányok. Bp. 1973. 329. p. 5lS Naplója fejtegetéseiből, (amelyet Márkus Béla részletesen elemez) kitűnik Kamondy e korszakára jellemző szemléletbeni hibája, ami szerint a tartalom elsődlegességét vallotta anélkül, hogy eljutott volna a konkrét forma és a konkrét tartalom szoros egységének az elfogadásáig. 50 Mindezek igazolására álljon itt egyik szép példázata: (Népszabadság, 1970. jan. 1. 8. p. Néma válasz) : Fenyőfák között, a tisztáson gyanútlanul legelt a csorda, s mikor a géppisztolyos megjelent az erdő szélén, a vezérgím felbődült, hogy jelt adjon társainak: meneküljetek! Aztán elindult a géppisztolyos felé, aki meglepődött ettől a vakmerőségtől — ez alatt menekült meg a csorda egy része —, s nem lőtt azonnal. Mialatt a Géppisztolyos elsietett társaiért, hogy velük együtt elszállítsa a szarvastetemeket, egy ünő merészkedett vissza az erdőből, s így szólt a haldokló vezérgímhez: —' Ha nem jár a szád, gím, nem jutnak erre a sorsra testvéreim. A vezérgím pillanatra elgondolkozott, hogy érdemes volt-e felbődülnie, aztán irtózatos erővel rúgott az ünő felé. Az ünő félreugrott és tovább legelészett a tisztáson. Amikor a géppisztolyos újra megjelent a társaival, már kérődzött. S mert ekkor nem bődült érte senki, ez volt az utolsó kérődzése. Ezt azonban semmiképpen sem tekinthette volna elégtételnek a vezérgím, mert akkor csukva voltak már a szemei. 60 Zala megye szociográfiája azóta sem készült el. Mint ahogy levelezéséből kiderül, a szociográfia megírásának a lehetőségén túl Kamondyt az otthonkeresés vágya is hazahajtotta szülőföldjére.
