Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Gyimesi Endre: Vázlat Kamondy László írói pályájáról
fel rá, amikor a Csillag megjelenteti Verekedők című novelláját. 8 A mű témája: egy kocsmai pillanatkép, egy verekedés története. Az írás drámai sűrítettsége, az író problémafelvető merészsége, társadalombírálata az akkori viszonyok között szokatlan volt, s megdöbbentő erővel hatott. A társadalom perifériájára szorult lumpenproletárokat rajzol meg, akiknek tönkrement, értelmetlenné vált az életük, s akik a szocialista társadalomban sem találják meg a helyüket. Elrontott sorsuk miatt feltörő indulataikat értelmetlen kocsmai verekedésben vezetik le. E novellával Tóth László a viták középpontjába kerül. Az irodalmi közvélemény két részre szakad. Az egyik párt dicsén új, merész hangjáért, az igazságot megszólaltató felelősségteljes és nagyon tisztességes problémafelvetéséért. Mások szidják, mondván: a történet egyáltalán nem tipikus, viszont túlzottan naturalista és pesszimista. Huszonöt év távlatából most már nyilvánvalóan megállapítható, hogy a szerző ellen támadók érvei nem helytállóak. (A Verekedőkre zúdított vádak szinte teljesen összecsengenek Fejes Endre: Rozsdatemető című, azóta már klasszikussá vált műve elleni támadásokkal.) Az elbeszélés szereplői lumpenproletárok, nem munkások. Így a mű célja nem is lehet a munkásosztály történelmi szerepének megkérdőjelezése, a naturalista ábrázolásmódot pedig a választott téma követeli meg. 9 A Verekedők az első írások egyike, amely felhívja a figyelmet a személyi kultusz időszakának visszásságaira. A körülötte támadt vita egy csapásra ismertté teszi Tóth László nevét; még irodalmi ellenfelei is az Emberavatás nemzedékének legtehetségesebbjei között emlegetik. Nemzedéktársai közül céltudatosságában, nagyfokú megjelenítő erejével és pontosságra törekvő lélekrajzaival, s nem utolsó sorban olvasottságával, műveltségével emelkedik ki. Az Emberavatás című antológiában két írása, a Találkozás és a Nyári délután jelenik meg. 10 A Találkozásban egy akkoriban elég szokványos témát, a földosztás után hazatérő földbirtokos és hajdani parasztjai összeütközését dolgozza fel, új keretben. Tóth László novellájában a földesúr szerepe jelentéktelen. A konfliktus az öntudatos, nehezen megszerzett földjét mindenáron megtartani akaró paraszt és a megalázkodó, hajdani parádéskocsis között bontakozik ki. A novella végkicsengése, az író ítélete így sokkal egyértelműbb és töményebb. A Nyári délután cselekménye is falura vezet el bennünket. A falu villamosításán dolgozó munkásbrigád életét mutatja be szemérmes líraisággal. Jellemzője a szűkszavúság, a tömörség. Az együttérzés és az emberi melegség érződik minden sorában. Kamondy Tóth László írói pályájának első szakaszát, összegyűjtött novelláskötete, a Fekete galambok (1957) zárja le, amely sikert arat a kritika és az olvasóközönség körében egyaránt. Jellemzői: az elemző vizsgálódás, a rendkívüli tudatosság, a sokoldalúság, a nagy drámai érzékenység és az aprólékos gondosságú mondatépítkezés. Erénye 8 Csillag, 1954. 6. szám. 9 Hasonló álláspontra helyezkedik a művel kapcsolatban B. Nagy László: Az első fecske című írásában. (Új írás, 1973. 1. szám. 93—96. p.) 1,1 Emberavatás. (Antológia). Bp. Magvető, 1955. 353 p. Kamondy Tóth László írásai: 287—313. p.
