Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Gyimesi Endre: Vázlat Kamondy László írói pályájáról

GYIMESI ENDRE: VÁZLAT KAMONDY LÁSZLÓ ÍRÓI PÁLYÁJÁRÓL Emberavatás Az 1956-os eseményeket megelőző években meglepően tehetséges fiatal prózaíró gárda tűnt fel irodalmi folyóirataink hasábjain. A korábbi időszakot, az irodalompolitikában a vitanélküliség, az adminisztratív irányítottság jellemezte.

1 Az a tény, hogy ez az írónemzedék 1953 júniusa után, tehát a hibákra és a torzulásokra rámutató párthatározat után jelentkezett — meghatározó volt indulásukra. A tiltott, vagy elhallgatott dolgok néven nevezése, a valóság felfedezésének izgalma olyan előnye volt a korábbi generációkkal szemben, hogy jó ideig az Űj Hang és a Csillag oldalain elsősorban az ő írásaik hívták fel magukra az olvasók figyelmét. Az Emberavatás nemzedéke — nevüket a közösen megjelentetett antológiájuk címéről kapták — indította el a magyar próza új hullámát.

2 Lelkiismeretes, tiszta indulatoktól hajtott csapat volt, s legjobbjai (Sánta Ferenc, Csurka István. Moldova György és Kamondy László) szinte törvényszerűen szembekerültek a régi beidegződésekkel már első novelláik fogadtatásakor.

3 Klikkekhez nem tartoztak, tekintélyeknek nem hajtottak fejet — önmaguk elé magas alkotó mértéket állítottak. Kérlelhetetlen igazságszeretet vezérelte tollúkat. Bizonyos szemléleti-világnézeti ferdeségek is jellemezték őket; munkáikban érződött a politika iránti bizalmatlanság. írásaikban óvakodtak a közvetlen politikai tartalomtól, s felbukkannak náluk pesszimisztikus vonások is/' A nemzedék kibontakozásának ideje a hatvanas évekre esett. Az Emberavatás írói közül Kamondy László 1 Lásd erről bővebben : Történelmi jelenidő. Alföld, 1979. 6—8. szám és Élő irodalom. Tanulmányok a felszabadulás utáni magyar irodalom köréből. Szerk. Tóth Dezső. Bp. 1969. Akad. Kiad. 2

Az Emberavatás 1955-ben jelent meg. Az antológiában szereplő írók: Császár Klára, Csurka István, Fazekas János, Fábián Zoltán, Molnár Géza, Nagy Piroska, Örsi Ferenc, Sánta Ferenc, Szabó István, Szabó József, Szántó Tibor, (Kamondy) Tóth László és Varga Imre. 3 Itt elsősorban Csurka István : Nász és pofon, Kamondy László : Verekedők (erről később még szó lesz) és Szabó István: Hajsza című novellái fogadtatására gondolok, de Galgóczi és Moldova is hasonlóképpen járt. 4 Az Emberavatás nemzedékéről lásd még: Béládi Miklós: Vázlatok a mai magyar regényről. = Élő irodalom, i. m. és Fenyő István: Üj arcok — új utak. Bp. 1961. Szépirodalmi K. 257 p.