Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Sárkány József: Képelemzés. Szobotka Tibor: Matróz

hogy kevéske gúny mellett a teljes érdeklődés az új felé irányul — Kandinsky, Rouault, és a kubista gárda. A dekoratív freskóterveken, amiket akkortájt készítettem, még a középkori stí­lusok nyoma; a naturstudiumokon már szabadulok a dekoratív rendezettségtől és főleg színekben, azaz a színbontásban indul meg a felszínes jelenség áttörése. Ez év telén Udvarhely háborította hegyeinek fehérségében érzem meg a parancsoló szük­ségét annak, hogy a formában is ugyanúgy kell áthatolni a felületen. Tavasszal visszatérve Párizsba már visszavonhatatlanul a kubista tanulmányok­ba merülök. Ez elsősorban a forma tanulmányozását jelenti, a rajz abc-jét elölről kezdve. A „Paletté ; '-be kerülök (Csáky révén nem kell fizetnem) ahol akkor Le Fauconnier és Metzinger korrigálnak felváltva. Meglehetősen ellentétes felfogásban, ami sok üdvös vitára ad alkalmat, és ha Metzinger doktriner, Le Faucounier im­pulzívabb nézetei sokszor ellent mondanak egymásnak, az csak megkönnyíti, hogy ki-ki a maga módján lásson az akthoz, amit természetesen ők is honorálnak. Evvel párhuzamosan a formalátás kiépítése a természet minden jelenségével szemben, (tehát tájképen is), a statikus formákat illetőleg a három dimenziós tér reprezentálása egysíkon — (nem egyértelmű az egy nézőpont alapján készült síkve­tülettel, ami a perspektíva, — inkább nevezhető az ábrázoló geometria többrendű síkvetületeinek egy síkban való képpé egyesítésének, itt nem is annyira a sziluett szerepel a vetületen, hanem a formákra legjellemzőbb metszetek). Avval a beállítással szemben, hogy a kubizmus túlságosan tudományos, inkább azt lehetne megállapítani, hogy metafizikus (az akadémia pedig fizikai) ábrázolás. Az impresszionista és a kubista látás, különbsége tehát lényegbe vágó, és sem­miképpen sem csak az alkalmazott külsőségeken fordul meg (ilyen értelemben 920 utáni munkáim nagy része nem is nevezhető tulajdonképpen kubizmusnak, — ott csak kubista elemeknek és eredményeknek naturalista, impresszionista, és expresz­szionista elemekkel való egyeztetéséről (vagy miről?) lehet szó, ahogy azt a kép mondanivalója és rendje éppen kívánja. A dinamikus forma mint új dimenzió kerül a képre: A forma belső élete, mint a forma lendülete^ esetleg mint tényleges mozgása a testeknek, vagy a nyugodtabb és mozgalmasabb formák ellentéte különösen a vonalban fejeződik ki. A lényeg a jelenséggel szemben, vagy inkább azon túl — ismét a lényeg, — de — eltérően a fauves-októl — nem a jellemző elrajzolásával, hanem a konstrukció kihangsúlyozásával. A képnek kétdimenziós síkját az optikai csalódások, vagy esetleg azok kompen­zálása tudvalevően áttöri és a szemlélőben háromdimenziós tér érzetét szuggerálja. Ebben az időszakban a szín teljesen háttérbe szorult, hogy aztán elfőjtottságá­ból annál erőteljesebben törjön elő. Az ultramarin, égetett sienna, és okkersárgára redukált skálájából fokozatosan eljutottam a tiszta szivárvány színekig, .melyek in­kább csak a vonalritmus színbeli kicsengései, mint az ábrázolt testek járulékai, Míg a Claudel-illusztrációknál eljutottam a szín szuverén uralmáig; itt már a for­ma áll a szín szolgálatában. De a szín sem áll önmagáért; a misztérium illusztrá­lásának ürügye alatt az egyes motívumot a drámai ívnek megfelelő szimbolikus alapszínből bontom ki és az egyes képek a dráma megfelelő mozzanatainak színben való érzelmi expressziói. A kubista kép érthetősége csak addig állhat fenn, amíg logikája szigorúan kö­vetkezetes, — s ezt a logikát a nézőtől is elvárja. Az expresszionista képen az érzel­mi elem túlsúlya tulajdonképpen megnehezíti az érthetőséget, és csak szenzibilitás­sal hozzáférhető. A kuboexpresszionizmus : öszefonódása az értelmi és érzelmi elemeknek, hogy együtt hassanak, támogassák egymás fogyatékosságát. De ugyanakkor visszahatnak ezek a fogyatékosságok^?) is egymásra: a tárgyi megjelenítés kétszeresen is háttérbe szorul, a kép a materiális világtól még elvontabb. A részletek különben is csak mint a harmónia specifikus elemei érdekeltek. A keresztes hadba indulásánál a porfelhő szinte láthatatlanná teszi a lovat, maga a lovas is egy sötétkék folt, a távoli zápor ellenben erős sávokban szántja végig a le­vegőt. Készültek 915—17-ig az internáltságban +(a háború förgetegein kívül eső

Next

/
Thumbnails
Contents