Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Sárkány József: Képelemzés. Szobotka Tibor: Matróz
mozdulatlanságban van, hanem a mozgásban." 22 A vizsgált festmény egyensúlya is dinamikájából adódik. A képen látható forgástestek összekapcsolódnak, egy nagyobb struktúra fogaskerekeivé válnak, és így mozgásuk a mechanika törvényei alapján meghatározott. Egy olyan zárt rendszert alkotnak, melyen belül az egyik elem élete folytatása, de eredete is a másik elem létének. Elfogadva a középső, csúcsára állított kúp óramutató járásával ellentétes irányú forgását, a vele érintkező kisebb kúp mozgási iránya a mechanika törvénye szerint megegyezik a óramutató járásával. Energiáját azonnal továbbadva a hengernek, azt — balról jobbra irányuló — tengely körüli forgásra kényszeríti. Ezt a hátrafelé irányuló mozgást a hengeren látható ív még egyértelműbbé teszi, hisz — a kép bal oldalán levő, már említett ívekhez hasonlóan — irányított impulzusként funkcionál. Hatását a hozzá legközelebb eső ielületen fejti ki, mely adott esetben a fej bal oldala —, közelebbről a szem síkja —, hátrafelé lökve azt. Bezárult a kör, eljutottunk oda, ahonnan elindultunk, kezdődik minden elölről. 23 A kubista lestőknél, a mozgalom teoretikusainál vissza-visszatérő megállapítás volt, hogy a kubista festő nem ábrázol, hanem jelöl, nem másol, hanem az ,,alkotó szellem szférájából kölcsönzött elemekkel új kompozíciót alkot." 24 Megegyezik ezzel Németh Lajos következtetése is, miszerint ,,a kubista képen rögzített ikonikus jel a művészi absztraháló folyamat során kialakított plasztikai jel. A kubista kép ezért plasztikai jellé abszrahált motívumokból kialakított struktúra 1 \ 25 Ez az absztrakciós szint azonban koronként, alkotónként, képenként más és más. A kubizmusban a jel — ellentétben az absztrakt művészettel — nem veszítette még el teljesen ábrázoló, motívum-jelölő funkcióját, hisz nagyon sokszor megtalálható benne a tárgyra utalás. ,,.. . nem száműzhetjük maradéktalanul a természeti formákat — ma még legalábbis nem." 26 A „Matróz" című kép motívumai részben és többek között ezt is igazolják, s tekintettel a festmény üzenetközvetítő szerepére, ez érthető is. Azonban nem az analitikus kubizmus tárgyra utaltságáról, hanem az expresszív tartalomnak adekvát, asszociatív töltéssel rendelkező jelekről van szó. A képen az emberi testrészek dinamikus formává, mértani forgástestté váltak. Ez az átalakulás azonban több az analitikus kubizmus elveinek alkalmazásánál, mely alapján — Cézannera hivatkozva — a karban megmutatták a hengert, hogy annak téri helyzetét, formáját jobban kihangsúlyozzák. Közelebb áll Juan Grishez, aki a hengerből csinált egy sajátos palackot, 27 ám még nála is tovább mutat. A fejet kúppá, a kart hengerré változtatta, de nem csak azért, hogy megmutassa a geometriai formát. Elvonatkoztat a forma eredeti tartalmától, megszabadítja tárgyra vonatkoztatottságától azért, hogy már mint önmagát jelölő jelet, szabadon használhassa egy újabb struktúra létrehozásá2Pierre Francastel 1972. 428. o. 23 V. ö. Giacomo Ballá: Sebesség 1912 c. festményével repr. Mario De Micheli 1969. 24 Gera György 1975. 66. o. 25 Németh Lajos 1973. 69. o. 26 Gera György 1975. 130. o. 27 U.o. 149. o.
