Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Veress D. Csaba: Zala megye és a szövetséges (USA, brit) stratégiai légierők támadásai
bázógép — Sellyénél behatolt az ország légterébe. A kötelékek a Balaton felett Tihanyig repültek, majd ott északnyugati irányú fordulatot hajtottak végre. A második hullám. — húsz négymotoros bombázógép — Barcsnál repült be, majd rögtön északnyugati irányba fordult, s Sopron légterében felzárkózva az első hullámhoz, Wienerneustadt irányába elhagyták az országot. A wienerneustadti repülőgépgyárak bombázása után az amerikai kötelékek több útvonalon tértek vissza déli irányba. Az egyik — tíz gépből álló — kötelék Győrtől déli irányba repülve, 14 óra 37 perckor Lenti község magasságában hagyta el az ország légterét. A Magyar Légvédelmi Erők Parancsnoksága megállapította, hogy a kerületi légvédelmi központok feladatukat kifogástalanul ellátták, s csak a zalaegerszegi 15. kerületi légvédelmi központnál voltak zavarok: közvetlen hírközlő vonaluk az Országos Légvédelmi Központ (Orléköz) és a szombathelyi vasúti légvédelmi központ felé hosszabb ideig nem működött. A Légvédelmi Erők Parancsnoksága csak a veszprémi 3. kerületi légvédelmi központ riasztó vonalán át állapíthatta meg, hogy a 15. kerületi légvédelmi központ a helyén van. 2 Annak ellenére, hogy britekkel a titkos tárgyalások még folyamatban voltak — sőt, szeptember 9-én a brit titkosszolgálat megbízottai átadták a feltételes fegyverszüneti feltételeket a magyar megbízottnak, Veress Lászlónak — a magyar Légvédelmi Erők Parancsnoksága megkezdte a honi légvédelmi tüzérség szervezését. (A légvédelmi riasztást már 1942. október 31-re megszervezték; ennek során alakult meg a zalaegerszegi 15. kerületi légvédelmi központ is 23 figyelőörssel, amely közül azonban 17 örs automata üzemmódban a veszprémi 3. kerületi légvédelmi központnak jelentett. 1943. február végén a Honvédelmi Minisztérium még azt tervezte, hogy az I. légoltami csoportba tartozó ipartelepek légvédelmére a jugoszláv hadseregtől zsákmányolt 133 db erődgéppuskát használnák fel úgy, hogy az ipartelepek a géppuskákat megvásárolják (darabonként 24 000 pengőért) és kezelésüket az üzem polgári alkalmazottai látják el. A tervek szerint a zalai olaj vidéken Lispét látták volna el 6 db nehézgéppuskával. A Vezérkari Főnökség 1. osztályának azonban az volt a véleménye, hogy „... nem tartja célszerűnek polgári szerveket, különösen az esetleg kommunista érzelmű gyári munkásokat felfegyverezni". így 1943. július 30-án az egész tervet elvetették, s a légvédelem megszervezését a hadseregre bízták. 3 Ennek értelmében. 1943. augusztus 12-én a Légvédelmi Erők Parancsnoksága felállította a zalai olajmezők védelmét ellátó Lispei Honi Légvédelmi Tüzércsoport Parancsnokságot (pk.: Somlyódy Árpád ezredes, harcálláspontja: Bázakerettye, MAORT igazgatósági épület). Szeptember 29-én a parancsnoknak alárendelték és Lovásziba irányították a szombathelyi III. légvédelmi tüzérosztály III/1. légvédelmi ágyús ütegét, amely 3 db 29/38 M típusú 8 cm-es löveggel volt felfegyverezve. Ezzel egyidejűleg Bázakerettyén az 51/1. légvédelmi ágyús üteg vonult ugyancsak 3 db 29 M típusú 8 cm-es légvédelmi ágyúval. A szeptember 17-én a németektől átadott — zsákmányolt 2 Hadtörténeti Intézet Levéltára (továbbiakban: HIL), Budapest. A m. kir. Vezérkari Főnökség 1. osztály (továbbiakban: Vkf. 1. oszt..), 1943. 5646. sz. i. (1943. aug. 13.) M. kir. Légvédelmi Erők Parancsnokságának jelentése az 1943. augusztus 13-i ellenséges berepülésről. :! HIL. Vkf. 1. oszt. 1943. 5658. sz. i. (1943. aug. 12.), 6072. sz. i. (1943. szept. 29.), 5968. sz. i. (1943. szept. 17.), 4776. sz. i. (1943. febr. 27.), 6005. sz. i.
