Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Halász Imre: A megye katolikus népiskoláinak és tanítóinak helyzete a Bach-korszak első éveiben

Községi tanító (segédtanítót nem alkalmaz) V álus (Sárdy Mihály) Zalaszentlászló (Kontor Ignác) 20 mérő rozs, 12 szekér fa, 4 akó bor, egy kis rét, fél jobbágytelek, 35 mérő rozs, 6 öl fa, 28 forint. „15 frt. fertály" A mezővárosok inkább pénzben, a községek természetesen inkább terményben fizették a tanítót, és a földesúrtól is inkább terményszolgáltatást kapott. Készpénzt többnyire csak mint tandíjat kapott a községi tanító. A mesterek jövedelmükből fizették a segédtanítót, kiknek teendője eleinte a tanítás előtti és utáni imádság elvégeztetéséből és a tanítás alatti felügyeletből állt. később a mester helyett tanítottak, ahol két osztály volt, az egyik osztályban ők látták el a mester feladatait. Általában 17—22 év közötti fiatalemberek voltak, a legfiatalabb segédtanító a salomvári Bácsmegyey István volt, aki alig töltötte be a 17. életévét.

11 A homokomáromi segédtanító Buday Lajos évi 60 forintot kapott, de a mester ebből jelentős összeget étkezés- és szállásdíj címén visszatartott.

12 A tanítónak magának kellett beszedni az őt illető javadalmakat. Megdöbbentő Bertalan József galamboki tanító megjegyzése, melyet a jövedelméről szóló kimutatáshoz mellékelt: ..A füzetségek beszedésére nézve az igen nyomasztó a Tanítónak, hogy azt házanként járva kell beszedni, s a tanító ha minden adandó szemetet nem fogad el, ellene a közönség zúgolódással viseltetik, mire nézve minden illy szedendő füzeteshez arcza pirulással juthatni hozzá, ezeknek el hárításárul a N. M. Kormánynak esdeklem, s méltóztasson olly egyént törvényesen följogosítani a Tanítói bér be szedésére a ki a tanítóknak évnegyedenként ki fogja szolgálni, s így a tanító erányában a nép nagyobb illedelemmel fog viseltetni".

13 Sajnos nem Galambok az egyetlen zalai község, ahol ugyanígy viszonyultak a tanítók az őket megillető járadék beszedéséhez, s így viszonyultak a tanítókhoz, azok az emberek, kiknek gyermekeit a betűvetésre és számolásra tanították meg a sokak által lenézett mesterek. A községi elemi iskolák nagy részében tanított tananyag az olvasás, írás és számolás alapelemeinek elsajátítására korlátozódott. A mezővárosokban ez kibővült bizonyos természettudományi ismeretekkel. A legfőbb tantárgy mezővárosban, községben a vallás volt. Ezt nem a tanító oktatta, hanem a plébános, vagy ha volt, a káplán.

14 A többi tárgyak 11 OL. D. 93. 13. '-ZmL. IV. Ï51. 1851. X. B. 13 Uo. 14 OL. D. 93. 13. A tantárgyak