Varga János: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete - Zalai Gyűjtemény 15. (Zalaegerszeg, 1980)

6. A büntetőeljárás tervezete és harc a tervezet körül

vatartására, szabadon engedi; az eljárás során felhasznált tárgyakat tulajdonosaiknak visszaadja. Az ítélőszék határozata ellen feljebb vitellel vagy perújítással lehet élni. A feljebbvitelt akár érdemi, akár lényeges formai sérelem miatt, illetőleg ilyenre hivatkozva, mind az elítélt, mind a közvádló, sőt egyidejűleg mindkettő kezdeményezheti, sőt a közvádló köteles is reá, ha az elmarasztalás oka hivatali viszszaélés, közpénztár hűtlen kezelése, közgyűlési-választási kicsapongás és kegyetlenkedés, továbbá vesztegetéssel párosult hivatalkeresés, vagy ha a vádlottra legalább 5 évi büntetést kért, a bíróság azonban enyhébb, illetőleg felmentő ítéletet hozott. Lényeges formai sérelemnek minősül, ha az ítélőszék összetétele nem előírásszerű volt, a közvádló vagy a vádlott jogait korlátozták, tiltott bizonyítvány felhasználására került sor, elmulasztották a hitelesítési formák alkalmazását, kizárták a nyilvánosságot és —- amennyiben ez ellen már a per alatt kifogást emeltek — megsértették az előző vizsgálati szabályokat. A feljebbvitel az iratok-eszközöknek és a másik fél észrevételeinek csatolásával meghatározott időn belül foganatosítandó. Ebben az esetben az alsófokú törvényszék ítéletének végrehajtását, amely feljebbvitel hiányában haladéktalanul eszközölendő, fel kell függeszteni. Ha a felek bármelyike érdemi okból viszi feljebb az ügyet, mindenre kiterjedő új vizsgálat szükséges. A feljebbviteli vagy feltörvényszék, amelyhez a fellebbezés — ismét kivéve a négy főbűn esetét — első fokon nyújtandó, Magyarországon a királyi, Horvátországban a báni táblának e célra szervezett 11 fős, de már 9 fővel is érvényes ítéletet hozható, törvényszünetet sohasem tartó osztálya. Tagjait magának a táblának adott bírái és — rendi különbség figyelembe vétele nélkül, de tekintettel a törvényhatóságok elsőfokú törvényszékének bíráira — ..mások" közül, mégpedig élethossziglan az uralkodó nevezi ki, ám a törvény által meghatározandó és ,.más" esetekben a váltófeltörvényszék bírái is helyettesíthetik őket. E táblai osztály vizsgálja felül a fellebbezés indokait és az alsófokú törvényszék végzését: érdemi esetben módosíthatja az elsőfokú ítéletet, az eljárási formák tényleges megsértése esetén az alsófokú törvényszéket új eljárásra és ítélethozatalra utasítja. Ha viszont a formasértési panaszt alaptalannak találja, akkor állásfoglalását a legfelsőbb vagy főtörvényszékhez terjeszti, amely a maga döntését végrehajtás végett az elsőfokú ítélőszékhez küldi vissza. A vádlott és a közvádló a feltörvényszéknek tartalmi vonatkozású ítélete ellen ugyancsak a főtörvényszékhez fellebbezhetnek. E főtörvényszék tulajdonképpen nem más, mint a négy főbenjáró ügyben az első- és végsőfokú feljebbviteli bíróság. Tagjai — tetszés szerinti számban — uralkodói kinevezés folytán élethosszig tartják meg bírói funkciójukat, és a főbenjáró ügyeket megítélő székén az érvényes és azonnal végrehajtandó végzéshez legalább 21 bíró szavazata szükséges. E táblán létesítendő a feltörvényszéktől érkező ügyek felülvizsgálatára egy szakadatlan ülésező 13 fős külön osztály, amelynek bíráit ,,örök időkre" ugyancsak a király nevezi ki, és amely már 11 taggal is megfellebbezhetetlen döntést hozhat, ítéletének pedig az alsófokú törvényszék 24 óra alatt köteles eleget tenni. Zsedényiék tehát mindkét feljebbviteli fórum: a fel- és a főtörvényszék ítélkező gárdáját élethosszig kinevezett bírákból kívánták összeállítani.