Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető - Zalai Gyűjtemény 14. (Zalaegerszeg, 1979)
III.A kelta temető • értékelése
vány/6. példány vésett díszítéssel rendelkezett-e. A 18/2. melléklet rendeltetését nem tudjuk meghatározni, de lehetséges, hogy ez is lándzsahegy, vagy lándzsasarú töredéke. A 30. sír pajzsának csaknem összes fémrésze bekerült a sírba (XX. t. 5—9.). A pajzsdudor (XX. t. 5—7.) három hosszúkás részből tevődik össze és használatának rekonstruálását a csontvázas sírokban talált pajzsmaradványok alapján tudjuk elvégezni. A borsosgyőri 18. sírban levő pajzsdudor ugyancsak három részből áll, két oldalt a hosszúkás domború lemezek, középen pedig a gerincet borító hosszú vasalás helyezkedett el a csontváz medencéjében. 94 A Kárpát-medencéből ma már rendelkezünk LT—B periódusból származó rekonstruált pajzzsal, amelyik a ménfőcsanaki temető 14. sírjából került felszínre. A rekonstrukció szerint a pajzs umbója még nagyon egyszerű: a fából készült mandula^alakú dudort csak egy nagyon keskeny, ívelt vasszalaggal és erre merőlegesen, a pajzs hossztengelyében, középen futó keskeny vasalással erősítették meg. 95 Ennek tulajdonképpen egy továbbfejlődött változata a mi pajzsunk, amennyiben az umbót most már két nagyobb és hosszú, domború vaslemezzel borították és az umbó hosszúságában középen húzódó gerincet is megerősítették egy csatornaszerű vasalással. Uzsoki A. összegyűjtötte a kelta pajzsábrázolásokat, amelyeken belül külön csoportot alkotnak a hosszúkás umbóval rendelkező pajzsok. E típusok hossztengelyében hosszú gerinc húzódik végig. 90 Hunyady I. 8 lelőhelyéről sorol fel hasonlóan hosszúkás pajzsdudort és a korábbi típusnak írja le ezeket. 97 H. Savory pajzsokról írt összefoglaló munkájában az i. e. IV— III. századra keltezi a hosszú umbós pajzsokat 98 , így a magyarszerdahelyi 30. sír pajzsát a LT— Ci periódusra datálhatjuk, amit a sírból előkerült többi lelet is megerősít. Pajzsra utaló leleteket (félgömbfejű szegek) még a 15. és a 24. sírban találtunk. f) Eszközök. Az előkerült két kés (17/3. és 19/5. mellékletek) az általánosan elterjedt LT—C gombosnyelű vaskések sorába tartozik. 99 A 17. sír vaskését a fenőkővel (17/4. melléklet) együtt rakták a sírba. Ez a szokás (kés-fenőkő készlet) a LT—B periódustól kezdve figyelhető meg a sírokban. 100 A kelta sírokból nagyon ritkán kerülnek elő ipari, vagy egyéb szerszámok. Ilyen ritka leletek közé tartoznak a 2. sírban talált árak (VU. t. 1—3., LV. t. 3—5.). Szlovákiában például eddig csupán a Chotin-i temető 34. sírjá"''Mithay S., Korai kelta sírleletek Borsosgyőrből és Kiskamondról. VMMK 5/1966/ 10—11. kép. 95 Uzsoki A., A ménfőcsanaki kelta pajzs rekonstrukciós kísérlete. AÉ 97/1970/8. kép. "Uzsoki A., i. m. 7. kép 5—9. 97 Hunyady 1944, 121. 98 H. Savory, The La Téne shield in Wales, in: Celtic Art in Ancient Europe. London 1976. Fig. I. (A kelta pajzsok fejlődési táblázata). "Hunyady 1942, LII. t. 15. formájú, de ez korongos végű. — Hunyady 1944, 125. 10,1 Hunyady 1944, 127.
