Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető - Zalai Gyűjtemény 14. (Zalaegerszeg, 1979)
III.A kelta temető • értékelése
szórványos horgos végű övlánc (XLIII. t. Szórvány/1.) gombján keresztalakú vésést látunk. A legszebben díszített a korábban múzeumba került övlánc (XLIII. t. Szórvány/4.), amelyhez hasonlót — nem számítva az összekötő vaspántot — Mokronog lelőhellyel közöltek. 75 A brezicei 2. sírban ugyancsak egy vésett díszítésű vas övláncot találtak. 76 Balatongyörök-Kövesmező kelta temetőjében egy olyan övlánc töredéke került felszínre, amelyiken a két karikát összefogó vaspántot szintén keresztalakú vésés díszítette. 77 Lehetséges, hogy egy közeli műhely termékei a felsorolt darabok. Díszített övláncaink szórványok, és egy származik a nehezen datálható ,,B" hamvasztóhelyről. A Balatongyörök-Kövesmező idézett sírja a LT—C 2 periódusba tartozik és a két szlovéniai darab is csak fiatalabb lehet a LT— Ci periódusnál, vagy abba tartozik. 78 Valószínű, hogy a feltételezett műhely a LT—C közepétől működhetett valahol a Kárpát-medence délnyugati részén. A temetőből felszínre került díszített vas övláncok felsorolását a Hunyady I. által már közölt két darabbal kell kiegészítenünk: az egyik többszörösen csavart tagokból álló övlánc karikáit pont-körös díszítés borítja a másik darabot lapos huzalból fonták, felülete poncolt díszítésű. 70 Az utóbbi övláncot a LT—C 2 periódusra, vagy annál fiatalabbra kell kelteznünk.*' 1 A vas övláncok mellett közvetett adatunk van arra, hogy a magyarszerdahelyi temető népessége szerves anyagból (bőr, textil) készült övet is hordhatott, mivel a 6/1. és 19/6. mellékletek minden bizonnyal szíjbujtatóként funkcionálhattak. Bizonytalan, hogy a 2/4—5. mellékletek övhöz tartozhattak-e és ha igen, akkor ugyancsak szerves anyaggal kombinálva tudjuk elképzelni használatukat. Viseleti szempontból érdekes a 13. sír övláncának hordási módja: az övlánc két tagját egy hosszú vasfibulával kapcsolták egymáshoz (XI. t. 13/7. Ib.). e) Fegyverek. A magyarszerdahelyi temető egyetlen hitelesen feltárt kardja a 30. sírból került felszínre (XXIX. t. la-le.). A hüvely koptatója és előlapja megmaradt, viszont hátlapját a függesztőfüllel nem rakták a sírba. A hüvely koptatója a hatvan-boldogi típusra jellemző kerek lezárású. Hasonló kerek koptatójú példányokat sorol fel Hunyady I. Batináról (Kiskőszeg), Kósdról, Felsőméráról és Aradról. 81 A Hatvan—Boldogi kard a kardstílus legkorábbi példánya lehet, a legújabb kutatás a III. századra keltezi, feltehetően a század elejére. 82 A gazdagon díszített (vésett díszítésű kardok) kardhüvelyek mellett találkozunk olyan darabokkal, amelyek szegényesebb díszítése arra korlátozó^Gabrovec, Taf. 4. 3. 7,1 Gustin, T. 7. 1. 77 Bilkei I.—Horváth L. 1979. tavaszán végzett leletmentése. ' 8 Güstin, 73. oldalon látható kronológiai táblán a LT—Ci-re keltezte a Brezice, 2. sírt és a mokronogi példányt. 7,1 Hunyady 1942, XIV. t. 3. — Hunyady 1944, 118. — Hunyady 1957, 28—29. 8 "Filip, 315—328. 81 Hunyady 1944, 111. 82 Szabó 1974, 48., 52. jegyzet.
