Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember dalkincse - Zalai Gyűjtemény 13. (Zalaegerszeg, 1980)

IV. Dallampéldatár

nyat nem sze Ha fölmegyek Egerszegre, Egërszëgi törvénszékre. Ott látok sok urat ülni, Ezëk fognak elítélni. tëm. Zirëg-zörög a vasajtó. Kilép rajta börtön hajdó. Vizsgálja a vasaimat, Nehezitti rabságomat. Eljött az én édesanyám, Sírva-ríva borút reám. Sirhatsz anyám jajszóval is, Ëgy fiad lëtt, rab lëtt az is. Te - le - lo - pom még a nyá - ron. 2. A bíróét is csak hatot, Mer a törvényre föladott. A jegyzötü ëggyet lopok, Mer az jó levelet adott. 3. Megüzentem a bírónak, Në örüllön bajaimnak, Mer ha bajaimnak örül, Elég háza körös-körű. Estefelé nyóc órákkor, Kisérnek fő kurtavason. Kisérnek jó kurtavason, Tizenkét ur ül a padon. Tekintgetnek a szemembe, Hány pár csikó jut eszembe. Babám ugrik feleletbe, Harminchárom jut eszembe.