Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember dalkincse - Zalai Gyűjtemény 13. (Zalaegerszeg, 1980)
III.Dalairól
tés: a századját, eltátja, szëdje, kardjának stb. szavaknál. Itt tehát nem érvényesül énekében a különben köznyelvi jelenségként ismert összeolvadás. 1 Saját költésű szövege, dallama nem volt. ilyennel nem foglalkozott, de a faluban sem tud ilyen személyről. Dalai díszítés nélküliek. Az öregek mëg szokták tekergetni — mondta —, amin feltehetően dallamdíszítéseket értett. Vannak dalok, amelyeket féldallamtól rendszeresen megismétel minden versszak után, míg másokra azt mondja, erre nëm passzol, mármint az ismétlés. A dalok nagy részénél, hogy gyorsabban haladhassunk, kértem, ne ismételje meg a féldallamot, így a kottákban nem jelöltem, melyik dal melyik versszakát ismételte. Oktávtörést nagyon ritkán tapasztaltam nála vagy a családnál. Néhány esetben — főként az új stílusú A A B A vagy az A A 5 B A szerkezetű dalainál — kimaradt a második sor (B—b/2. 292., 307., B—b/3. 369., 375., 377., 384., 387., 388., 395. dal). Az esetek egy részénél akkor, amikor Gyula fiával énekelt, vagy csak Gyulától vettem fel a dalt (B—b/3. 367., 376., 392., 396. dal). A dalok szótageloszlása is rendkívül változatos képet mutat. A VI. fejezet C. pontja alatt felsorolt szótagmutatók összesítése az alábbiak szerint tagolódik: 5 szótagos 6 dal 16 szótagos 16 6 j> 16 ;} 17 10 7 11 17 ï: 18 12 3 If 31 " 19 8 9 M 15 5> 20 6 10 ») 40 ) I 21 7 11 , ï 30 )) 22 2 12 31 ). 23 2 13 » 22 )) 24 1 14 11 33 11 25 1 15 11 19 >> 28 1 E huszonkét típusnak 325 ritmuskombinációja található a kötetben. Az ének tempója nagyban függ a körülményektől, az életkortól, a temperamentumtól. Hernyéki tartózkodásom alatt nemegyszer előfordult, hogy lakodalomban, disznótoron mi, fiatalok ha az öregekkel együtt énekeltünk, giustos daloknál az öregebbek ránk szóltak, hogy ne énekeljük olyan gyorsan, ö is minden dalt lassan, komótosan, csak hakke énekelt. 1 A nyelvjáráskutatók körében köztudott, hogy a parasztember a dal megtanulásakor számos olyan, az anyanyelvjárásra nem jellemző sajátosságot is átvesz, ami csak kötött szövegben (dalban) van jelen, egyéb megnyilatkozásaiban nem. A tanult dal szövegét sok esetben azért sem idomíthatja nyelvjárásához, mert azzal megváltozna a ritmus, a szótagszám stb. Emiatt aztán ezek a — rendszerint nem is a szülőfaluban tanult — dalszövegek nem vagy csak nagy óvatossággal használhatók fel dialektológiai célra, (ördög Ferenc)