Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Németh József: Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. II. A reformációkora

Lendván a következő évben, 1553-ban újabb verses mű készült el, Töke Ferenc: Az istennek röttenetes haragjáról... szóló tanító célzatú költeménye, melyet ugyancsak Bornemisza énekeskönyve őrzött meg. A szakirodalom Spira históriája címmel is emlegeti. Spira Ferenc olasz jogtudós volt, 1542 körül csatlakozott a reformációhoz, ezt azonban később megbánta, s vissza kívánt térni a katolikus egyházba. Ez a nyilvánosság előtti vallomástételt is jelentette. Mindez annyira megzavarta Spirát, hogy lelkibeteg lett, nem tudott ételt venni magához stb. Betegsége idején sokan meglátogatták, csodájára jártak, többen tapasztalataikat is leírták, ezek egy része nyomtatásban is megjelent. Spira 1549 végén halt meg.

19 Tőke Ferenc a Spiráról szóló híradások bázeli kiadásából dolgozott, nem egyszerűen lefordítva azt, hanem annak alapján maga írt egy egyháztörténeti éneket, több tudósítás elemeit is belefoglalva. A szerzői szándék már a címből is kiderül: „Az istennek röttenetes haragjáról és büntetéséről, ki megjelentetett ez mostani időben, az Spira Ferenc doktorban azoknak példájára, kik az hitet megesmérvén megtagadják, avagy eltitkolják. Szorzotté Tőke Ferenc Alsó Lyndván." Elrettentő példát akart nyújtani mindazoknak, akik kételkednének az új hitben. E kétkedőknek prédikálhatott maga a szerző is, az utolsó strófa szerint: Ezer ötszáz után az ötven háromban, Az kárhozandókról való bánatában, Tőke Ferenc szerzé ezt Lindván versekben, Visszavonó néppel való vesződésben. E szándékát méltányolta Bornemisza is, amikor Tőke művét három évtizeddel később, 1582-ben kinyomtatta. Tőke 1556-ban friss, magyar vonatkozású témát dolgozott fel, megint nem minden vallásos szándék nélkül. Ezúttal a cím latin: História obsidionis insulae Anteni, quae nunc regia Sziget vocari solita est, concinnata per rytmos hungaricos opera Francisci Tőke. Anno 1556.

20 Nyomtatott példányát nem ismerjük, elképzelhető, hogy Lendván 1573— 74-ben, vagy esetleg Nedeliscen megjelent, ugyanis Joannes Sambucus könyvtárának 1587-ben készült részletes leltárában a nyomtatott könyvek között szerepel.

21 Az "egyébként e korban szokásos modorú históriás éneket vagy köz^Dézsi Lajos: Tőke Ferenc „Spira históriája". Itk. 1927. 211—217. 20 RMKT VI. 21 Régi magyarországi nyomtatványok 1473—1600. Bp. 1971. (RMNY) 331. Itt szerepel Gulyás Pál közlése Tőke e művéről, illetve a könyvtár leltáráról, benne a következő kitétel: „.. .authore Francisco Tewke Hahotino..." Lehetséges, hogy Tőke Ferenc a Zala megyei Hahótról származott. E téma még további kutatást igényel.