Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Gódor Győző: A közép-zalai dombság felszínfejlődési problémái. I. Ameridionális völgyek múltbeli és jelenkori fejlődése

Zala völgye, keleten a Principálisvölgy, nyugaton a Cserta-patak völgye, délen pedig a völgyi vízválasztók vidéke (1. ábra). Az így körülhatárolt területet nevezzük a következőkben Közép-Zalaidombságnak. A középvonalként választott Válicka-völgy nemcsak a két kistáj, Göcsej és a Söjtöri-hát határa, hanem egyúttal két középtáj, a Nyugat- és a Kelet-Zalai-dombság határa is. így eleve lehetőséget ad bizonyos morfológiai összehasonlítások elvégzésére is, amelyekre a későbbiek során még visszatérek. 1. ábra: A Zalai-dombság tömbszelvénye. A dombság földtani felépítése, felszínéhez hasonlóan rendkívül változatos képet mutat

1

. A felszínen megtalálható legidősebb geológiai képződmény a felsőpannon szürkeagyag, iszap és homok. A szürkeagyag és a homokrétegek közé helyenként mészmárga és lignit települt, de felszíni előbukkanásukkal csak néhány helyen találkozunk, és nem nagy kiterjedésben. A szemcseösszetételi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az üledékek anyaga nyugatról kelet felé haladva finomodik. Az anyag finomodása kétségtelenné teszi az Alpokból lefutó folyóknak a hordalékkúpok felhalmozásában betöltött szerepét. A levantei időszakot a csaknem teljesen homogén, helyenként száz méter vastagságot is elérő ferde és keresztrétegzett homok jellemzi (1. kép). Ez az üledék a dombság területén mindenütt a kissé lepusztult panónniai felszínné halmozódott fel. l

A Dél-Dunántúl atlasza. Budapest, 1974. Szerk. Radó Sándor. a