Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Gódor Győző: A közép-zalai dombság felszínfejlődési problémái. I. Ameridionális völgyek múltbeli és jelenkori fejlődése

len. hogy a zalai völgyi vízválasztók jellemző képződményei a szuffóziós tokák. (Ha a természetes eredetű föld alatti üregek létrejötte mechanikai úton történik, szuffózióról beszélünk. Az igy keletkező földfelszíni formákkal más alkalommal részletesen foglalkozom.) Mivel a medence a küszöbök következtében többé-kevésbé zárt, a környék vizei is ide folynak, és hordalékukat is ide hozzák. Nagy esőzések alkalmával a magas vízszint következtében a lefolyás biztosított. A vízszint csökkenésével azonban a lefolyó víz energiája csökken. Ennek következtében hordalékát korábban említett északi, és még inkább a déli küszöbnél lerakja, és így a küszöböket még tovább emeli. Emiatt a déli küszöb északi oldalán 1—2°-os, az északi küszöb déli oldalán 1—3°-os ellenlejtők alakultak ki. melyek a szuffózió intenzitását még tovább növelik (4. kép). 4. kép: Szuffóziós tóka az Alsó- és Felső-Válicka vízválasztóján. A terület fejlődésében a záporokat követően a lebegtetés túlnyomó volta érvényesül, ami a lépcsők és a küszöbök kialakításában egyaránt szerepet játszik. Az ár levonulása után azonban a víz energiája nagyon lecsökken, így még a finomabb hordalékot is csak ugráltatva tudja szállítani. Ennek következtében a küszöbökön kívül túlnyomóan az ugráltatott hordalékszállításra jellemző kanyargó folyómeder és denudációs formacsoport alakul ki. A sodorvonal a növényzettel borított mederben is jól kivehető,, a ncvínyzet gyérebb jellege, vagy annak teljes hiánya miatt. A Szévíz-völgy vízválasztója méreteiben meghaladja a Válickáét. Ez a völgy idősebb korára és intenzívebb múltbeli fejlődésére utal. Meg kell jegyez-