Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)
Lendvay Béla: Mezőgazdasági szakkörök működése a zalaegerszegi járásban(1959—1973)
Ezeknek az igényeknek a kielégítését szolgálta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kezdeményezése alapján az FM. felügyeletével megalakítható mezőgazdasági szakkör. A mezőgazdasági szakkörök a mezőgazdaságban dolgozók önművelődési és szakképzési formái voltak. Célkitűzésük tagjaik szakismeretének, s általános műveltségének gyarapítása. A szakkörök működésének segítése érdekében az FM. elkészítette és közreadta a „Mezőgazdasági szakkörök szervezeti és működési szabályazatát". 2 A mezőgazdasági szakkörök a felszabadulás előtt működő gazdakörök és olvasókörök haladó hagyományaira építve, a megváltozott viszonyok mellett kívánták kialakítani és megoldani a mezőgazdasági dolgozók önművelését és szakképzését. Ma már nehéz lenne felmérni, hogy a felszabadulás előtt és után hány gazdakör és olvasókör működött a járásban, de azt tudjuk, hogy a gazdakörök a parasztság önkéntes művelődési, önképzési, — régebben érdekvédelmi — képviseleti szervei voltak. A múlt század folyamán alakultak községenként, illetve tanyai körzetenként. Szervezett létesítésük csak 1896-ban indult meg a Magyar Gazdaszövetség kezdeményezésére. Programjukban azt a célt tűzték ki, hogy tagjaik fejlődésének elősegítésére „saját sorsuk kormányzójává" válhassanak. Munkájukban részt vett a falusi értelmiség is. A gazdakörök jó ideig hasznosan működtek. Politikailag többnyire a haladást képviselték, gazdaságilag pedig különféle akciók és tevékenységi társulások segítségével könnyítettek a paraszti termelés gondjain. Az olvasókörök a gazdaköröknél haladóbb irányzatot képviseltek, általában a szegényparasztság egyesületei voltak. Tagjaikat olvasnivalóval látták el, lehetővé tették a szegényparasztság közművelődését és az olvasókörökben viták rendezését. A viták során felszínre törtek a haladó gondolatok, a szegényparasztság törekvései az elnyomás és kizsákmányolás ellen. A gazdaköröket Dobi István, a felszabadulás után is igen nagyra értékelte és többször szólt jelentőségükről. Egyik művében így írt erről: „A gazdakörök jó és szép hagyományait fel kell eleveníteni, tovább kell vinni. A gazdakörök vezetői gondoskodjanak róla, hogy a tagságot ne csak szórakozási lehetőségekkel kösse magához a kör, hanem szakmai, politikai, és népszerű formában tartott tudományos előadásokkal is. Hívják meg előadások tartására az agronómusokat és rendezzenek vitákat. Orvosok, tanítók, de más értelmiségiek is szívesen vállalkoznak előadások tartására." 3 A párt agrárpolitikája 1956 után kedvező feltételeket biztosított a parasztság művelődése tekintetében is. Nagyobb falvakban kihelyezett mezőgazdasági technikumi osztályok működtek. (Pl.: Zalalövő). A parasztfiatalok 2 Mezőgazdasági szakkörök szervezeti és működési szabályzata. Mezőgazdasági Értesítő. XV. évf. 9. sz. 3 Dobi István: A parasztság jövője a szövetkezet. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1955. 148—149. old,