Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Lendvay Béla: Mezőgazdasági szakkörök működése a zalaegerszegi járásban(1959—1973)

sége. Középiskolai végzettséggel a mezőgazdasági keresők 1,08 százaléka rendelkezett, ennél is rosszabb volt a helyzet az egyetemet végzettek tekintetében. Magyarországon 1956-ban kezdődött meg a hibridkukorica vetőmag előállítása és ez országosan évről-évre növekedett. A növénytermelésen belül az agrotechnika fejlődésén kívül nagy méreteket öltött a kemikáliák alkalmazása. Üj műtrágyák, addig soha nem használt növényvédőszerek és gyomirtószerek kerültek forgalomba. Az gyorsan bizonyossá vált, hogy hiába a parasztság hosszú idejű gyakorlati tapasztalata, az új agrotechnikát szakismeretei bővítése nélkül nem tudja alkalmazni. A dolgozó parasztság szakismereteinek gyarapítását szolgálták az FM. által támogatott ezüstkalászos gazdatanfolyamok. A tanfolyamokat a megyei és a járási tanácsok irányításával a községi tanácsok szervezték. Különösen jó szervező munkát végeztek ezen a téren a községi tanácsok alkalmazásában lévő gazdasági felügyelők. A termelési kedv visszatérésével egyidőben fokozódott a parasztság érdeklődése a különböző szaktanfolyamok, a gazdatanfolyamok iránt, ahol megtanulhatták az új agro- és zootechnika alkalmazásának módjait. 1956 utáni években a téli hónapokban 20—25 ezüstkalászos gazdatanfolyam működött a zalaegerszegi járás falvaiban. A tanfolyamokon egy-egy téli időszakban 500—600 fő vett részt. A tanfolyamok hallgatói a tanfolyam befejeztével vizsgát tettek és annak eredménye alapján „ezüstkalászos gazda" oklevelet és ezüstkalászos jelvényt kaptak. Az ezüstkalászos gazdák gazdatársaik körében nagy tekintélyt szereztek és a tanfolyamon tanultakat maguk is terjesztették. A tanfolyamok vezetői és előadói a legkiválóbb mezőgazdasági szakemberek, mérnökök és tanárok voltak. Ezek a szakemberek fáradságot nem ismerve — vonaton, autóbuszon utazva — téli estéiket a dolgozó parasztság körében töltötték, hogy szaktudásukat átadva, taníthassák a parasztságot, hogy az befogadja az újat, a haladást jelentő új termelési eljárásokat. Igen jó és példamutató munkát végzett többek között pl. Zimmerman Gusztáv, a járási tanács főagronómusa, aki több Zalaegerszegtől távoli községben vezetett ezüstkalászos tanfolyamot és a fiatal mezőgazdasági mérnököket is buzdította tanfolyam vezetésére. Az ezüstkalászos tanfolyamok tehát a dolgozó parasztság szakképzésére voltak hivatottak. Mezőgazdasági szakkörök megalakulásának előzményei: A tanfolyamok általában mindenütt nagy sikerrel fejeződtek be. Az ezüstkalászos tanfolyamot végzett gazdák azt szerették volna, ha a tanfolyam befejezése után is valamilyen formában együtt maradhatnak és a régi gazdaköri, illetve olvasóköri formáknak megfelelően összejöveteleken cserélhetik ki tapasztalataikat és továbbra is tanulhatnak.