Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)
Lendvay Béla: Mezőgazdasági szakkörök működése a zalaegerszegi járásban(1959—1973)
LENDVAY BÉLA MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖRÖK MŰKÖDÉSE A ZALAEGERSZEGI JÁRÁSBAN (1959—1973) Az egyéni gazdaságokban 1957-ben, 1958-ban és 1959-ben mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés eredményei a korábbi évekhez képest országosan, de a zalaegerszegi járásban is javuló tendenciát mutattak. Ebben csak kisebb mértékben játszott szerepet az anyagi ellátás javulása, a fejlődés döntő tényezője a gazdaságpolitikában történt változás — a kötelező beszolgáltatási rendszer és az egyéni tervutasítások megszüntetése, az adó- és árpolitikai intézkedések stb. — termelési kedvet növelő, ösztönző hatása volt. A javuló termelési kedv mellett viszonylag továbbra is elavult módszerekkel termelt a parasztság. Az egyéni termelők gazdasági felszerelése többségében régi, elavult eszközökből állt. A termelés eredményeit meghatározó ipari eredetű anyagok felhasználása 1960-ra kétszeresére nőtt az 1950—1956-os évekhez képest, de még így is igen alacsony színvonalú volt. Egy ha szántóterületre 1957-ben 80 kg, 1960-ban 121,8 kg vegyes műtrágya felhasználás jutott Zala megyében. Ez a műtrágya felhasználás fokozását jelentette, de az új vegyi anyagok alkalmazására csak kis mértékben került sor. Az új termelési módszerek (gyomirtószerek alkalmazása, új fajták bevezetése stb.) lassú terjedésének oka volt a parasztság alacsony iskolai végzettsége is. A megye mezőgazdaságában dolgozók 14,3 százaléka végezte csak el az általános iskola 8. osztályát, ez kedvezőtlenebb volt az országos átlagnál. A mezőgazdasági keresők iskolai végzettség szerinti megoszlását szemlélteti az 1. táblázat. A hagyományos kisparaszti gazdálkodás viszonylag hosszú idejű gyakorlati tapasztalataitól eltekintve a gazdálkodók iskolai és szakmai képzettsége igen alacsony színvonalú volt. Az 1. számú táblázat adatai alapján láthatjuk, hogy az össz. keresők 84,2 százalékának nem volt meg általános iskola 8. osztálya. Ezen belül a termelőszövetkezetekben dolgozók 85,13%-a, az egyéni gazdaságokban dolgozók 84,95%-a nem végezte el az általános iskola 8. osztályát. A legjobb arányt az állami gazdaságokban találjuk, ahol a dolgozók 69 ? 3 százalékának nem volt meg az általános iskolai végzett-
