Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Gódor Győző: A közép-zalai dombság felszínfejlődési problémái. I. Ameridionális völgyek múltbeli és jelenkori fejlődése

A Szévíz szabályozás előtti esésviszonyait foglalja össze az alábbi táblázat: Szakaszok távolság esés lejtőszög ' (m) (cm) o A vízválasztótól (Pölöskefő) a Kanizsai-berekig (D-i irányban) 3 792 522 0,08 A vízválasztótól a Sárkány-szigetig (É-i irányban) 3 166 440 0,08 A Sárkány-szigettől a Szévízig 10 428 176 0,01 Szévíztől a bucsuszentlászlói hídig 5 688 207 0,02 A bucsuszentlászlói hídtól az átonfaludi hídig 4 020 316 0,05 Az átonfaludi hídtól az alsónemesapáti malomig 3 223 306 0,05 Az alsónemesapáti malomtól a felsőnemesapáti malomig 1 687 186 0,06 A felsőnemesapáti malomtól a torkolatig 2 076 170 0,05 A forrástól a torkolatig (össz.) 30 288 1801 0,034 Az adatok alapján megállapítható, hogy a völgy esése nagyon csekély. Figyelembe kell azonban venni, hogy ebbe az értékbe a múlt század elején még működő 3 vízimalom zúgójának magassága is beleszámít. Ezek együttes értéke 410 cm. Ha ezt leszámítjuk, az esés összértéke 1391 cm (0,026°) lesz. Nézzük ezek után a mai esésviszonyokat: Szakaszok távolság esés lejtőszög (m) (cm) o Pölöskefőtől Sárkány-szigetig 4 500 500 0,06 Sárkány-szigettől a hahóti hídig 2 250 300 0,08 A hahóti hídtól a Szévíz-berek kezdetéig 5 300 100 0,01 A Szévíz-berek kezdetétől Zalaszentmihályij % 2 700 100 0,02 Zalaszentmihálytól a pölöskei hídig 2 625 0,0 0,00 A pölöskei hídtól az alsónemesapáti hídig 13 500 100 0,004 Az alsónemesapáti hídtól a torkolatig 2 000 700 0,2 A forrástól a torkolatig (össz.) 32 875 1800 0,03 A két táblázat összevetésével megállapítható, hogy a Szévízvölgy esése a szabályozás után megnőtt, de a növekedés mértéke nagyon csekély. így érthető, hogy a hajdani Szévíz-tó megszűnt, de berek formájában ma is megtalálható. Ez nem véletlen, hiszen 16 km-en át úgyszólván egyáltalán nincs esése a völgynek. A fenti lejtőértékek azt is megmagyarázzák, hogy a csekély lejtésű völgytalp időről időre eliszaposodik. Most végezzük el az előbbi összehasonlítást a Felső-Válicka esetében. Itt