Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)
Kerecsényi Edit: A nagykanizsai Gutmann-család felemelkedése a nagyburzsoáziába
talékos huszárfőhadnagy volt, több kitüntetést kapott. 52 Feleségével, Lieser Margittal Bécsben és Budapesten élt. Kanizsára csak elvétve látogatott már, pedig apja 1921. évi halála után vagyona nagyrészt reá szállt. Ezt azonban — úgy tűnik — ő sem gyarapította tovább. Gutmann Henrik harmadik fia, Lázár-László (szül. Nagykanizsán 1855-ben, megh. Bécsben 1933-ban) a középiskola elvégzése után a bécsi kereskedelmi akadémián tanult. Életútja annyiban tért el a fivérekétől, hogy feleségével, Klein Rózával — akivel 1886-ban Bécsben kötött házasságot — jelentős földbirtokot örökölt. Apósa ugyanis Klein Lipót, a dúsgazdag zalavári bérlő volt, 53 aki később megvette a zalabéri uradalmat. Ők maguk többnyire Bécsben vagy Zalabéren éltek, csak ritkán tartózkodtak Beliscsén. A zalabéri gazdaság mintegy 2400 hold nagyságú volt, s 4 község határában feküdt. Legnagyobb részét, kb. 1500 holdat szántóként hasznosították, kb. 550 holdat pedig erdő borított, 38—40 cselédet tartottak 54 . Az idős zalabériek visszaemlékezései szerint az öreg László báró és felesége fejlett szociális érzékű, derék ember volt. Halála után a vagyon előbb az özvegyre, mint haszonélvezőre, majd a két legfiatalabb gyermekre, Editre és Erzsébetre szállt. Az elsőszülött Irma ugyanis 1913ban tbc-ben meghalt, fiúk, Géza pedig 1915-ben elesett. Edit férje 1916-ban a dúsgazdag, aradi származású báró Neuman Károly lett, Erzsébeté pedig 1923ban Czuczka Alfréd. Mindkét család ugyancsak az apától örökölt vagyonból, részvényekből élt, s bár kicsinyesen fösvények voltak, a vagyont gyarapítani nem voltak képesek. Lázár-László nevéhez fűződik a kanizsai cég felszámolása. 1931-ben eladta az itteni ingatlanokat. Az iratok értékesebbjét Budapestre, ül. Bécsbe szállíttatta, a többit pedig megsemmisíttette 55 . 4. Gutmann Henrik legkisebb fia, Aladár (szül. 1857-ben Nagykanizsán, megh. 1921-ben Bécsben) gépészmérnöki diplomát szerzett. A beliscsei üzem gépészeti korszerűsítése nagyrészt az ő nevéhez fűződik. Felesége, a bécsi születésű Rudini Pollák Ottilia azonban nem tudott megszokni Beliscsén, azért többnyire Bécsben éltek. Aladár átutazóban gyakran megfordult Kanizsán is. Saját tőkéjéből Beliscsén és Szlavóniában különféle műszaki beruházásokat eszközölt, ezért vagyona a század végére jelentősen meghaladta testvéreiét. 1899-ben és 1915-ben pl. ő volt Kanizsa második legnagyobb adófizetője, közvetlenül Herceg Batthyány Strattmann Ödön után következett. 56 4 gyermeke született, valamennyi Bécsben. Mindhárom fia résztvett az első világháborúban, ahol több kitüntetést szereztek. Életútjukról csak keveset tudunk. Annyi azonban bizonyos, hogy a legfiatalabbat, Viktort — mivel a fasiszta rendszerrel szimpatizált — 1945-ben (?) Zágrábban kivégezték. 57 Apjuk halála után örökölték annak részét a beliscsei részvénytársaságban, melynek még 1930-ban is igazgatósági tagjai voltak. Egyetlen leánya, 16 éves korában elhunyt. 52 A magyar társadalom lexikonja. Bp. 1930. 200. 1. 5:i A magyar korona országainak Gazdaczímtára Bp. 1897 146—147 1. 5/1 Kiss Elemér: Alsódunántúl mezőgazdasága... III. kötet. Kaposvár, 1935 176 1. 55 Zalai Közlöny; 1932. szept. 2. 50 V. ö. 23. jegyzet. 57 Zala 1946. dec. 18.
