Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Gódor Győző: A közép-zalai dombság felszínfejlődési problémái. I. Ameridionális völgyek múltbeli és jelenkori fejlődése

'TI 3. kép: A Felső-Válicka völgyének szűkülete Pusztaszentlászlótól északnyugatra. A völgy nyugati oldalán a fővölgyre merőleges, és azzal párhuzamos oldalvölgyek láthatók. 1. Az egész völgy lejtése a söjtöri völgy talpat megelőző völgy szűkületben a legnagyobb, így a lebegtetett hordalékszállítási módra oly jellemző szabad-sugár itt érvényesülhet a legjobban. (A sebesség maximumok helyén a meder szűk és mély. Az így keletkezett völgyszűkületből a víz szabad sugárként áramlik szét.) 2. A völgytalp kiszélesítésében a Bükkaljai-patak is nagy szerepet játszik. A völgytalpak szélességének összehasonlításánál mindhárom völgyszűkület jól kivehető. Ha a talpszélességeket összehasonlítjuk, megállapítható, hogy az északabbra található völgyszűkületek sokkal szélesebbek, mint az első völgytalpat megelőző szűkület. A magyarázat részben a korábbiakból következik. A lényegesen kisebb esés következtében a jet-stream kevésbé érvényesül. A korábban a nagyobb esés következtében lebegő hordalék egy része lerakódik, vagy megváltozik a hordalékszállítás módja, ami természetesen a völgy fejlődésére is kihat, de nagyobb a lefolyó víz mennyisége is, ami eleve szélesebb völgyet hoz létre. Ha a 2. ábrát vizsgáljuk, a völgyaszimmetria is kitűnik. Láthatjuk, hogy a vízválasztó és Bak között a völgy nyugati oldalához tapad a patak, míg Baktól északra haladva keletre tolódik át. Ezt tektonikus alapról kiindulva semmiképpen sem magyarázhatjuk. Ilyen formát csak a lebegtetés, ugráltatás és a görgetés keveredése eredményezhet a lebegtetés túlsúlya esetén. A keresztszelvények lejtőszögeit vizsgálva a lebegtetett hordalékszállításra jellemző lépcsőzetesség is jól megfigyelhető.