Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Kerecsényi Edit: A nagykanizsai Gutmann-család felemelkedése a nagyburzsoáziába

vegyiparban oly keresett cserzőanyagnak. a tanninnak előállítási folyamatát. E célból falepárló-telepet, majd iparvasútjuk számára vagonkészítő ill. -javító gyárrészleget létesítettek. Vocinban 49 000. Orahovicán pedig 23 000 hold erdőt vásároltak, sőt még saját kőbányát is nyitottak.

27 Valószínűleg Beliscsén fektették be a Gutmann fivérek azt a 1150 000 koronát is, melyet 1905-ben a fakospusztai ill. a sánci uradalom eladásakor vettek kézhez. A tőkefelhalmozódás mértékét kitűnően jellemzi a család ebből származó többszáz százalékos extraprofitja.

28 A Gutmann fiúk a beliscei vállalkozás eredményeként emelkedtek a nagytőkések sorába. Hiszen 1884-től csaknem 1900-ig két műszakban napi 12 órát dolgoztatták munkásaikat: reggel 6-tól este 7-ig és este 7-től reggel 6-ig. Egy munkás 10 percet kapott reggelizni és fél órát ebédelni, ám az éjszakai műszakosoknak ez sem járt meg. Egy 1890-es munkabérjegyzék szerint napszámként 1,30, 1,40, 1,50 Ft-ot egyesek pedig mindössze 1 Ft 10 krajcárt kaptak.

29 Sajnos, a bérjegyzékekből nem tudjuk megállapítani, hogy az illető munkások milyen beosztásban dolgoztak, de mindenképpen döbbenetesen kevés a jelzett bér. 1900-ban az üzem szervezett magyar, horvát, német és cseh munkásai elkeseredésükben többször sztrájkba léptek. Az 1905—6. évi bérharcok során 1200-an követelték a magasabb bért és a 10 órás munkanapot, de ismét eredménytelenül. Az 1907. augusztus 27-én kitört újabb sztrájban ezért a famunkások, a kovácsok és a festők együttesen vettek részt. A Slobodna rijec nov. 31-én lényegileg ezt írja erről a megmozdulásról: A Gutmannok munkásainak harca tovább folyik kizsákmányolóik ellen. A sztrájkban részt vesz egész Belisce. Részletesen szólt ezután arról, hogy milyen mély itt az osztályellentét. A munkásokat úgy kezelik, mint a rabszolgákat. Szinte börtönnek is beillik az üzem. Üldözik a szervezett munkásokat, a szakszervezeti tagok csak éjjel, titokban találkozhatnak .. .

30 így történhetett, hogy csak 1916-ban alakíthatták meg a gépszerelők az első önálló szakszervezetet, és léptek be nyíltan a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Érdekes és jellemző, hogy a favágók ugyanakkor a Horvát Szociáldemokrata Párttal keresték a kapcsolatot. Az I. világháború viszontagságai s a család óriási összegű hadikölcsönjegyzései sem rendítették meg a cég anyagi erejét. Pedig 1914-ben 400 000, a további 5 jegyzésnél pedig együttesen több mint 3 600 000 korona hadikölcsönt jegyeztek

31 a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál, ill. fiókjainál. 27 Zalai Közlöny 1932. szept. 2. Révai kereskedelmi, pénzügyi és ipari lexikona Bp. 1930. 184 1. 28 Bagola-Sánc telekkönyve. A 309. Nagykanizsa Telekkönyvi Hivatala. Megjegyzem, hogy a vevő, Lőwenstein Emil pogányszentpéteri lakos szintén megszedte magát az üzleten, mert a birtokot még ugyanazon évben nagy haszonnal parcelláztatta. 29 Az ezzel kapcsolatos xeroxozott bérjegyzékeket Zdenka Frajtag, a beliscsei üzemi múzeum vezetője és Gibicar Dragutin, a beliscsei Drustvo Prijatelja Starina elnöke bocsátották rendelkezésemre. Segítőkészségüket ezúton is hálásan köszönöm. TGyM Adattára : A/1072/1979. :1

° Godisnjak Glasilo Muzeja U Beliscu 1977. Broj : 2. Zdenka Frajtag: Radnicki pokret Belisca 21. 1. :!1

Zala 1914. nov. 17., 1917. máj. 23.