Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)
Kerecsényi Edit: A nagykanizsai Gutmann-család felemelkedése a nagyburzsoáziába
A cég tekintélyének növelését célzó, nagy gonddal végzett hírveréshez tartozott, hogy Gutmann az 1873-ban Pesten kiadott Hajnal-albumban 14 is közzétetette képmását és életrajzát. Ebben ezt olvashatjuk: „A buda-pragerhofi vasutat létrehozó társulatnak ő volt mozgató és alkotó szelleme, s ezen vasút-vonallal Nagykanizsát jelentőségre emelte és kereskedésének virágzását forgalmi és üzleti tekintetben biztosította; sőt a közlekedés által beköszönteni szokott magasabb irányú civilisatiót meghonosította. Midőn pedig a messze vidéken elterülő vad erdőségek értékesítésére vállalkozott, s az itt termelt tölgyfákat franczia és angol kikötőkbe szállította, s azokat pénzzé csinálta: a közvagyonosságnak új forrását nyitotta meg, s az érzéketlen fából lőn kenyér és lőn pénz, mely azután munka segélyével, a földmivelés útján ismét újabb produktumok előteremtésére szolgált hatalmas eszközül. A város ügyeinek vezetésében folyton részt vesz, s a nyilvános tanácskozmányokban éles és beható esze által tündöklik. Szava súlylyal és értékkel bir, s az egész közönség osztatlan tiszteletét és nagyra becsülését megnyerte. Minden helybeli pénzügyi, jótékony és közhasznú intézet élén az ő nevével találkozhatni és áldozatkészsége mindig ébren van ha a szép, nemes és a jó ügy érdekében tenni kell." E nem csekély túlzással megírt életrajz — mondhatnánk úgy is, hogy dicshimnusz — nem veszi persze tudomásul, hogy Gutmann tulajdonképpen az elmondhatatlan szegénységben sínylődő kisparasztok és agrárproletárok kiszipolyozásával, a profit mértéktelen és kíméletlen növelésével szerezte milliós vagyonát, vált Nagykanizsa leggazdagabb (a Batthyány földesúri családot nem tekintve) polgárává. 15 Tény ugyanekkor, hogy Gutmann Henrik az 1840-es évektől tevékeny szerepet játszott Nagykanizsa közművelődési és társadalmi életében. 16 A Nagykanizsai Izraelita Iparos és Kézműves Egyesület már 1842-ben pénztárosává választotta. Alapítótagja, később hosszú időn át elnöke volt az 1851-ben létesült Nagykanizsai Kereskedők Társulatának. Mint ilyen irányította 1876-ban és az azt követő néhány évben az országos gabona- és borvásárokat, melyek mindig nagy haszonnal zárultak. Részt vett több nemzetközi kiállításon is. Az ezeken elért sikerek közül a legjelentősebb és leglátványosabb az 1878. évi párizsi világkiállításhoz fűződik. Az itt bemutatott 1200 akós óriáshordó elkészíttetése és felállítása azonban részben Vilmos fia rátermettségét, jó szervező készségét bizonyította már. A fejszével hasogatott, pompásan faragott hordó a kiállítás egyik szenzációja lett. A Vasárnapi Űjság 17 hosszú cikkben foglalkozott vele, sőt rajzokat is közölt róla. Gutmann Henrik pedig elnyerte érte a francia Becsületrend Lovagkeresztjét. Jól tudta, hogy az elért sikerek és a nemesi címer fokozott társadalmi elvárással és kötelezettségekkel járnak együtt, ezért haláláig nagylelkűen, egyúttal nagy hírveréssel jótékonykodott. 1863-ban ő került az izraelita hitközség elnöki székébe, s 1890-ig közmegelégedésre vezette annak ügyeit. 18 Mint az izrae1/4 Sarkady István: Hajnal, i. m. 15 Az adóösszeírások híven tükrözik a Gutmann cég — az öreg Gutmann és fiai — vagyonának gyors gyarapodását, v. ö. 23. jegyzet. 1G Barbarits : idézett művében számos adatot találunk erre. 17 1878 328—330 1. Zalai Közlöny 1878. okt. 27. 18 Villányi: i. m, 101—102 1,
