Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Kerecsényi Edit: A nagykanizsai Gutmann-család felemelkedése a nagyburzsoáziába

1. Az egykori „Gutmann-palota", jelenleg a Thúry György Múzeum. anyagi helyzetét.

6 Az 1847/48. évben már egy III. rendű kereskedés és egy III. osztályú ház után 10.18 Ft adót fizetett. 1849-ben a szabadságharcot követő nyomorúság elől Strasser Lázár és fiai Bécsbe költöztek. Ekkor Gutmann átvette apósa üzleteit is, melyekben akkor — a kereslethez alkalmazkodva — a gabona- és gubacskereskedés mellett főleg repceolaj finomításával foglalkozott.

7 Gutmann Henrik ekkor már Kanizsa legmódosabb kereskedői közé tartozott, mert az önkényuralom idején, 1854-ben a városra kivetett 100 000 Ft-os „kölcsönből" Wettendorfer Henrik textilkereskedő mellett a legtöbbet, 2000 Ftot ő jegyezte.

8 Ezzel meg is szerezte magának az államhatalom jóindulatát. ü Gutmann Sámuel nevével (ez nyilván a mi Simonunkkal azonos) az 1830-as évek végén találkozunk először a kanizsai Dicalis conscriptiokban. 1840/41-ben Strassernál hazátlan zsellérként írták össze. Haszonbérletért ekkor 15 Ft-ot fizetett, mely után 1,43 Ft jövedelem adót róttak ki rá. 1841/42-ben ugyanilyen minőségben adója még mindig csak 1,50 Ft volt. 7 Barbarits i. m. 290 1. és Thúry György Múzeum okmánytára (TGyM Okm.) 72.328.1 (1853). A TGyM Okm. több adófizetési ívet őriz az 1850-es évekből Guttmann Henriktől. Az egyikből kitűnik, hogy az 1850. évi jövedelme 1360 Ft volt, mely után 71 Ft 32 krajcár adót róttak ki reá. (Okm. 72.330.2). Ekkor már tulajdonában volt a bagolasánci ingatlan egy része, melyhez 1878-ban 2200 Ft-ért egy nagyobb erdőt vásárolt. Bagola-Sánc telekkönyve A 309. 8 Barbarits i.m. 140 1.