Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)
Kerecsényi Edit: A nagykanizsai Gutmann-család felemelkedése a nagyburzsoáziába
KERECSÉNYI EDIT A^NAGYKANIZSAI GUTMANN 1 CSALÁD FELEMELKEDÉSE A NAGYBURZSOÁZIÁBA Nagykanizsa az 1848—49-es forradalom és vesztett szabadságharc után óriási hadisarc fizetésére kényszerült. Módos iparos- és kereskedőcsaládjainak egy részét a rájuk szabott bírság és a bekövetkezett gazdasági pangás csődbe juttatta. Csak az 1850-es évek végén induló vasútépítések következtében élénkült meg újra a kereskedelem, és kezdett magához térni ipara. A kiegyezéssel létrejött dualista rendszer, vám- és kereskedelmi szövetség, majd az 1881. évi ipartörvény széles kaput tárt a szabadkereskedelem elé, s lehetővé tette, hogy a magyar nagybirtokos osztály és néhány feltörő üzletember a félgyarmati kereteken belül ugyan, de megteremtse a hazai nagyipart és bankhálózatot. A magyar és osztrák burzsoázia tőkéjével — töbnyire a nagy pesti pénzintézetek filiáiként — Nagykanizsán is sorra születtek a modern gazdasági igényeknek megfelelő pénzintézetek. A még 1845-ben létesített Nagykanizsai Takarékpénztár RT mellett 1867-ben megalakult a Kereskedelmi és Iparbank RT, 1870-ben a Dél-zalai Takarékpénztár RT, 1873-ban a Nagykanizsai Bankegyesület RT, 1879-ben az Osztrák—Magyar Bank nagykanizsai fiókja stb. A fejlődő hitelélet támogatásával a vasúti közlekedés vérkeringésébe bekapcsolt Nagykanizsa olyannyira megindult a kapitalista fejlődés útján, hogy 1876-ban Zala vármegye összes kereseti adójának több mint egyötöde már Kanizsáról származott! 2 Mivel azonban az osztrák uralkodó osztály főleg az Ausztria felé irányuló közlekedési hálózat kiépítését, az élelmiszer-, az építőanyag- és a faipar fejlődését támogatta tőkéjével, a 60-as években megyénkben is itt történt L A család neve az egyes forrásokban különféleképp található. Kempelen pl.: Guttmann-nak, Daróczi Nemesi Évkönyve — Gutmannak írja. Mivel azonban a dinasztia alapító Henrik saját nevét Gutmann-nak írta, ahhoz tartom magam 2 Barbarits Lajos: Nagykanizsa, Bp. 1929. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamarának ... 1876. évi statisztikai jelentése II. rész. — I. füzet. Sopron 1878. Utóbbiból kitűnik, hogy Zala vármegye összes kereseti adójának több, mint egyötöd része Kanizsáról származott. 378—543 1. Kerecsényi Edit: A ruházati ipar mesterei Zala vármegyében (1770—1925). Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék Regionális Tudományos Tanácskozása. Kaposvár, 1978. 217—232 1.
