Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)
Szabó Béla: Az
A törvény aztán rendelkezik a tisztek kijelöléséről, a papok, tisztviselők, többféle kereső foglalkozást űzők pénzbeli hozzájárulásáról, a szegényebb nemeseknek nyújtott kedvezményekről. Szilézia elfoglalásának hírére 1741. január 26-án gr. Pálffy János, a magyarországi hadak főparancsnoka felhívást intézett az Ausztriához közelebb eső megyékhez, kérve őket, hogy a királynő megsegítésére sürgősen bocsássanak rendelkezésre lovas katonákat, teljes ellátást és szabad prédát ígérve nekik. Több megye küldött is csapatot, de a Dunántúli kerület élére kinevezett gr. Eszterházy József országbíró hatáskörébe tartozó 1 Zala vármegye — bár szintén megkapta a felszólítást -— csak ígéretet tett a toborzásra azzal, hogy az eredményről majd értesíti a főparancsnokot. 2 Pálffynak ettől a felszólításától számíthatjuk Zala megyében a nemesi felkelés ügyének indulását, bár egyelőre semmi hivatalos intézkedés nem történik; Pálffynak sem jelentenek, s az 1741. május 14-i országgyűlésre kiküldött követek: Tarányi Ferenc első alispán és Nagy György táblabíró utasításában sem szerepel az insurrectio ügye. 3 A megye nem akar elébe vágni az eseményeknek, bár a háborúról, sőt annak egyre szélesebb kiterjedéséről állandóan érkeznek hírek. S hogy tudomást szereznek a szeptemberi jelenetről és az azt követő insurrectios tárgyalásokról is, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az október 6-ártt, a megye székhelyére, Zalaegerszegre meghirdetett közgyűlésen szokatlanul sokan jelennek meg. (A tekintélyesebb földbirtokosok, a papság és a tisztviselők szokásos név szerinti felsorolása után „et aliis frequentissimo et vix viso numero tum dominis terrestribus, tum dominorum officialibus et taxalistis nobilibus".) Minden nemes, vagyonos és vagyontalan tudta tehát, hogy e gyűlésen az egzisztenciáját érintő kérdésekről lesz szó. A gyűlésen megjelent országgyűlési követek ismertetik a pozsonyi eseményeket, a szeptember 11-i jelenetet, majd az azt követő tárgyalásokat, s most már, miután a kapott információk szerint, úgy látszik, befejezettnek hitték az insurrectiora vonatkozó tárgyalásokat, a megye vezetői külön a katonaállítás ügyének tárgyalására a hónap végére újabb gyűlést tűznek ki, felkérik a megye főispánját, hogy azon személyesen elnököljön. Bár ennek az október 6-i ülésnek nem volt tehát feladata bármit is intézni a nemesi felkelést illetően, az igen nagy számban összegyűlt kis vagyonú, taxás nemesek eléggé tumultuózus jelenetek közepette máris tiltakoznak hadi kiadásokkal való megterheltetésük ellen. Főbb érveik: nagy részüknek a saját, s családjuk életszükségletét biztosító vagyonuk nincsen, a nemesi birtokok egy része anyai ágon jobbágyok kezére került, viseljék tehát ők a nemeseket E tanulmány összeállításánál elsősorban és túlnyomó részben Zala megyének a megye levéltárában őrzött közgyűlési jegyzőkönyveit és jegyzőkönyvi iratait használtam. (Kgy. jkv. -f-az ülés dátuma-f-oldalszám illetve: Kgy. i. -f- az ülés dátuma + sorszám.) 1 Az 1741. évi insurrectio szervezéséről Éble Gábor írt a gr. Károlyi család levéltári adatai alapján igen részletes tanulmányt. (Megjelent: Hadtörténeti Közlemények 1897. évi X. kötetében három folytatásban). A bevezető részben azt vettem alapul. 2 Kgy. jkv. 1741. III. 12. 1012—1014. o. 3 Kgy. jkv. 1741. IV. 29. 29—41. o.
