Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)
Szógák, cselédlányok napszámosok
1 pengő 20 fillért fizettek. (1928) 101 A gyerekek 20—30 fillért kaptak csak, pedig 6—8 órát dolgoztak, nőknek 50 fillér járt. Akinek helyben nem jutott munka, vidékre szegődött. Főleg Veszprém és Somogy megyébe. 1930-ban még az iparosok is (Gerencsér Péter ács, Kustos Ferenc kádár) másutt vállaltak erdei munkát. 102 Előszállás, Vadkerti gazdaság, Lovászpatona, Ugod, Szabadbattyán, Kéttornyulak uradalmait, erdeit jól ismerték a novai napszámosok, aratók. Május 1-én kezdték meg a munkát, és október végén fejezték be. Mindenféle munkát végeztettek velük. Egyszer szakították meg a munkát szeptemberben két hétre. Akkor jöhettek haza. Szerződésüket így intézte Mihálka Vendel, vagy Pál Ferenc. Érdeküket is ők képviselték, mert semmilyen szervezetnek tagjai nem voltak. 103 Amikor letelt a szerződésben kiszabott munkaidő, gabonát és pénzt hoztak magukkal. A szorgalmasabbak 50 q búzát is megkerestek ottlétük alatt. Ha a családnak nem volt szüksége ennyi gabonára, a felesleget értékesítették. Télen az uraság erdejében megkeresték egész évi tüzelőjüket. Járandóságuk ágfa és tuskó volt, ezt eladni úgy sem tudta volna a gróf. A városok messze feküdtek a községtől. Oda napszámba járni a nagy távolság miatt nem lehetett. Igaz, a lispeszentadorjáni, majd a lovászi olaj mezők feltárása sok embernek adott munkát, de a novaiak nem éltek a lehetőséggel. (Jelenleg egészen más a helyzet. Sokan itt hagyták a termelőszövetkezetet, és mint munkások Zalaegerszegen, Lentiben és Gellénházán dolgoznak. A községből naponta 214 fő jár vidékre munkát végezni.) A falusi lányok közül szerencsésnek mondhatta magát, aki zsidó kereskedőkhöz járhatott libát tömni napszámbérért. Az asszonyok között is akadtak olyanok, akik eljártak napszámba. A jómódú gazdáknál, tisztviselőknél, boltosoknál kapáltak krumplit, kukoricát, gyomláltak a kertben, mosást, meszelést, nagytakarítást is vállaltak. Az így megkeresett pénz jóformán elég volt a bolti bevásárlásokra, sóra, cukorra, fűszerre stb. A napszámosok életmódja életfelfogásukból adódott. Földet szerezni minél többet, sajáton gazdálkodni, még többet gyűjteni. Fogukhoz vertek minden fillért, sok verítékkel küzdöttek egy-egy darabka földért. A szó legszorosabb értelmében gyakran koplaltak, de élt bennük a remény, hogy egyszer nekik is lesz földjük, és nem kell napszámba járni, hónapokat távol tölteni a családtól, s kiszolgáltatottnak lenni. Mert ilyen rétege volt ez a községnek. Nagyon kellett vigyázniok viselkedésükre, politikai magatartásukra, hiszen a kenyerük függött tőle. Akinek rossz híre kelt, azt óvakodtak napszámba hívni. Ha mégis elhívták, kevesebb bért kapott. 101 Kovács János Nova 102 Wéber József Nova 103 Ua _
