Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

A nagybirtok gazdálkodása

sítani. A homoklermelő helyhez (Kis-Paperdő alatt) külön vágányt építettek ki. A vasút terület használatáért kárpótlásul a Nasici R. T. minden tulajdonosnak 5—5 szekér forgácsot adott. A homok m

:s-ért 50 fillért fizettek.

46 A mozdony részére külön megerősített hidat csináltak, nehogy a nagy súly következtében a patakmederbe essen a szállítmány. A hídkészítők napszámbére 20 fillér volt óránként. A kitermelt anyagot kaptafának dolgozták fel. Amely erdőrészből vitték a rönköket, az később „Kaptafás", vagy ..Nasici-vágás" nevet kapta.'

1 ' A Nasici kisvasút Az eladott erdő, — mint a mesékben — bosszút állt hűtlen gazdáján. A levágott évszázados fák utolsó órájukban megátkozták talán azt a pénzt, melyet halálukért fizettek. A gróf, ki akarván játszani az államot, egy jó ismerősére bízta az erdő árát, hogy csempéssze ki Svájcba. Vállalkozott is rá, boldogan az illető, hiszen jelentős összegről volt szó. El is tűnt a pénz a svájci bank páncélkamrájában. A baj akkor kezdődött, amikor betevőjük nem jött vissza, s a gróf bottal üthette nyomát. Hiába érdeklődött a bankoknál, azok megőrizték titkukat. A méltóságos úr felesége beleőrült az anyagi veszteségbe, az uradalom viszont rövidesen kiheverte a kárt. A cselédek keveset tudtak az ügyről, mert akit érintett, bölcsen hallgatott róla, hisz könnyen bajba kerülhetett volna. Az erdőből mindig haszna származott a gazdaságnak. A termelés általában részért folyt. Attól függően, milyen fát vágtak harmadik, negyedik, vagy az ötödik kupóc lett a favágóé. A döntés joga az uradalmat illette meg. Előfordult olyan eset is, amikor napszámbérért lehetett fát szerezni. Egy rakatot M Havasi István Nova '

l7 Ua.