Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)
A nagybirtok gazdálkodása
meg itt azt, hogy a püspökség idejében csak majoroknak nevezték ezeket a gazdasági központokat. A gróf azután saját gyermekeiről, unokáiról keresztelte el Olga, Krisztina, Imre-majornak. Üjhely az 1890-es nagy erdőirtás után épült. Piros-major a vakolatlan cselédlakásoktól nyerte nevét. 1937-ben bontották le. A központok szakosításáról később még lesz szó. A nagybirtok fő termelési profilja a gabonatermelés volt. (Az 1900-as évek eleji komlótermelésről már szó esett.) Legnagyobb részben őszi búzát és rozsot vetettek, vetésforgót alkalmazva. A búza vetésterülete 200—250 kh, rozsé 100 kat. hold körül mozgott. Termésátlag 6 q-tól 12 q-ig. (1936-ban rendkívül jó termést, 12 q-t takarítottak be a ..miseúti" földről, Imre-major déli részén.) összehasonlításként idézek néhány adatot a tsz-től: 1973 búzatermés átlaga holdanként 16 q. 1976-ban 400 ha. 35 q, 1978-ban ugyancsak ekkora területen 40 q termett hektáronként. Rozsot viszont a termelőszövetkezet évek óta nem termel.) A rozzsal kapcsolatban kettős hasznosítással találkozhatunk. Őszi szöszös bükkönnyel együtt vetették el, s a kereskedő szívesen vitte exportra a kitűnő minőségű bükkönyt. Árpák közül csak tavaszival foglalkoztak. Vetésterülete 80—150 hold volt. Atlaga a búzáéhoz hasonló, ami ezen a vidéken alacsony terméshozamnak felel meg napjainkban. (Termelőszövetkezetünk 14,3—17 q átlagot ér el rendszeresen évente.) Az árpát sertéshizlalásnál hasznosították, de eladtak sörárpának is.) Érdekesség: az egész községben 1936—37-ben egyetlen gazdálkodó Czigány Alajos termelt csak őszi árpát!) Zabot (80 kh-on) a lóállomány takarmányozására termeltek. Burgonyát a konyha számára és a sertések etetése céljára ültettek. Terméseredményekkel dicsekedni nem lehetett. 50—60—80 q átlagot értek el. A miseúti földben termett egyszer 120 q 1930-ban. A burgonyát kapáláskor negyedesen adták ki, mert a vetőmagot az uradalom biztosította. Kukoricát a sertések hizlalására vetettek. Holdanként 25 q termett. Köztes növénynek rendszeresen ültettek babot és tököt, amit harmadosán részeltek. Különös gondot nem jelentett az uradalom számára a kukoricatermelés, mert harmadosnak mindenkor kivették kapálását a cselédek, sőt a parasztok is. Özv. Varga Györgyné elmondotta, hogy amikor gyermekei nagyobbak lettek, 40 sor kukoricát (kb. 1 1/2 hold) vett fel kapálásra. A cselédek közül a nagyobb családosok 15—20 sort vállaltak. Gyerekek segítettek a munkában. A férfiak idejét lefoglalták az állatok. De az uradalom vezetői sem nézték volna jó szemmel, ha istállók helyett a mezőn találják a férfiakat, Foglalkoztak aprómagtermesztéssel is. Bíbort, nyúlszapukát elsősorban magnak és eladásra termeltek. Állatokkal keveset etettek fel. Legjobban a bíbor jövedelmezett. Évente 3—4 vagonnyit adtak el, mert 2—3 q megtermett holdanként. Rendszeresen vetettek csillagfürtöt és lóhert. Előbbit magnak és zöldtrágyának, utóbbit takarmánynak. Főleg Imre és Krisztinamajor környékén. Üj helyen gyenge minőségű volt a termés. Különlegességként említem meg, hogy lucernát viszont nem termeltek. Kísérleteztek ugyan többször vele, de mindig eredménytelenül. A sikertelenség oka a meszezés elhanyagolása volt. Nova talaja savanyú, erősen kötött agyagtalaj, s a mészben szegény földben csak nyomorgóit a lucerna, de nem fejlődött.
